Megszűnhetnek a napközis Erzsébet-táborok

Csak drága, fizetős lehetőségek maradnak a rászoruló gyerekek számára.

  • Székács Linda

Idén nem lesz lehetőség napközis Erzsébet-táborok szervezésére. Feltételezhetően azért, mert a kormány azokat a továbbiakban nem finanszírozza - tudta meg a Népszava.

A lap értesülései szerint a napközis Erzsébet-táborok megszűnését márciusban jelentették be a szervező Erzsébet Alapítvány képviselői egy szakmai nyílt napon Zánkán.

Ez azt jelenti, hogy a továbbiakban csak ottalvós táborokat tarthatnak, és bár a döntést a Kulturális és Innovációs Minisztérium egyelőre nem erősítette meg, sokat elárul, hogy a táborok honlapján már nem elérhető ez a lehetőség. Az érdeklődőket "A keresett oldal nem található" üzenet fogadja.

Napi 100 forintba került

A lap szerint a tábortípus kifejezetten népszerű volt, hiszen azokat nem táborhelyeken, hanem a gyerekek lakóhelyén szervezték meg pályázatok után például iskolák, önkormányzatok vagy családsegítő szolgálatok. Így tehát a gyerekeknek nem kellett elutazniuk ahhoz, hogy a nyári szünet alatt akár végig programokon, kirándulásokon vegyenek részt és napi négyszeri étkezésben részesüljenek. Mindezt 100 forint/nap jelképes összegért, hogy a rászoruló családok is ki tudják fizetni.

Számukra mostantól csak a jóval drágább lehetőségek maradnak, holott a Népszava emlékeztet, hogy az Erzsébet-táborok 2012-es indulása óta azokon körülbelül 1,4 millióan vettek részt, köszönhetően a nagyrészt állami finanszírozásnak. Az Erzsébet Alapítvány legutóbbi beszámolója szerint például 2023-ban 11,5 milliárd forint állami támogatást kaptak a táborok megszervezésére, 2024-ben pedig Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter azt mondta; az állam 9 milliárd forinttal támogatta az Erzsébet-táborokat.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.