Elhunyt Ferenc pápa - bejelentést tett a Vatikán

A Vatikán videóközleményben jelentette be a szomorú hírt.

Április 21-én a Vatikán hivatalos videóközleményben jelentette be Ferenc pápa halálát - írja a Reuters.

A 88 éves egyházfő a világ első latin-amerikai pápájaként vonult be a történelembe. Pápasága alatt számos kihívással nézett szembe, de kitartóan próbálta megújítani a katolikus egyház évszázados hagyományait.

A bejelentést Kevin Farrell bíboros tette meg a Vatikán televíziójában:

„Kedves testvérek és nővérek, mély szomorúsággal kell bejelentenem Szentatyánk, Ferenc halálát. Ma reggel 7:35-kor Róma püspöke visszatért az Atya házába.”

Ferenc pápa, polgári nevén Jorge Mario Bergoglio 2013-ban, meglepetésként érkezett a pápai trónra, és már akkor jelezte: másként kívánja vezetni a több mint két évezredes intézményt. Egyszerűséget akart vinni a pápai szerepbe, és soha nem költözött be a díszes apostoli palotába, amelyet elődei használtak, mondván, közösségi környezetben szeretne élni „pszichológiai egészsége érdekében”.

Az egyház élére nehéz időkben került, a gyermekmolesztálási botrány és a vatikáni hatalmi harcok megingatták a hívek bizalmát. Bár reformjai során támadások érték a konzervatívok részéről, Ferenc pápa a társadalom peremére szorultak, a menekültek és a vallások közötti párbeszéd védelmezőjeként marad emlékezetes.

Különleges korszakot képviselt, hiszen pápasága alatt két fehér ruhás egyházfő is élt a Vatikánban. XVI. Benedek 2013-as lemondása után a Vatikánban maradt, és 2022-ben bekövetkezett haláláig együtt szolgált a háttérben Ferenc pápával.

Ferenc a bíborosi testület jelentős részét saját kezűleg nevezte ki, így valószínű, hogy utóda is követni fogja progresszív örökségét, még a hagyományőrzők ellenállása ellenére is.

A világ most egy szeretett, karizmatikus és megosztó egyházi vezetőt gyászol, aki nyomot hagyott a modern katolikus egyház történetében.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.