Elhunyt Ferenc pápa - bejelentést tett a Vatikán

A Vatikán videóközleményben jelentette be a szomorú hírt.

Április 21-én a Vatikán hivatalos videóközleményben jelentette be Ferenc pápa halálát - írja a Reuters.

A 88 éves egyházfő a világ első latin-amerikai pápájaként vonult be a történelembe. Pápasága alatt számos kihívással nézett szembe, de kitartóan próbálta megújítani a katolikus egyház évszázados hagyományait.

A bejelentést Kevin Farrell bíboros tette meg a Vatikán televíziójában:

„Kedves testvérek és nővérek, mély szomorúsággal kell bejelentenem Szentatyánk, Ferenc halálát. Ma reggel 7:35-kor Róma püspöke visszatért az Atya házába.”

Ferenc pápa, polgári nevén Jorge Mario Bergoglio 2013-ban, meglepetésként érkezett a pápai trónra, és már akkor jelezte: másként kívánja vezetni a több mint két évezredes intézményt. Egyszerűséget akart vinni a pápai szerepbe, és soha nem költözött be a díszes apostoli palotába, amelyet elődei használtak, mondván, közösségi környezetben szeretne élni „pszichológiai egészsége érdekében”.

Az egyház élére nehéz időkben került, a gyermekmolesztálási botrány és a vatikáni hatalmi harcok megingatták a hívek bizalmát. Bár reformjai során támadások érték a konzervatívok részéről, Ferenc pápa a társadalom peremére szorultak, a menekültek és a vallások közötti párbeszéd védelmezőjeként marad emlékezetes.

Különleges korszakot képviselt, hiszen pápasága alatt két fehér ruhás egyházfő is élt a Vatikánban. XVI. Benedek 2013-as lemondása után a Vatikánban maradt, és 2022-ben bekövetkezett haláláig együtt szolgált a háttérben Ferenc pápával.

Ferenc a bíborosi testület jelentős részét saját kezűleg nevezte ki, így valószínű, hogy utóda is követni fogja progresszív örökségét, még a hagyományőrzők ellenállása ellenére is.

A világ most egy szeretett, karizmatikus és megosztó egyházi vezetőt gyászol, aki nyomot hagyott a modern katolikus egyház történetében.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.