Egyre több diák küzd súlyos mentális problémákkal, miközben az iskolapszichológusok túlterheltek, kevesen vannak, és sokan pályaelhagyást fontolgatnak.
„A diákok egyre súlyosabb mentális kihívásokkal küzdenek, az iskolapszichológusok azonban kevesen vannak, túlterheltek, nehéz munkakörülmények között dolgoznak és sokan a pályaelhagyást fontolgatják”
– hívja fel a figyelmet az UNICEF Magyarország friss kutatása.
A United Nations International Children's Emergency Fund (UNICEF) felmérését készített Magyarországon az óvoda- és iskolapszichológusok helyzetéről, valamint a gyermekpszichológiai ellátórendszerről.
Az előzetes kutatások szerint ugyanis világszerte minden hetedik 10–19 éves fiatal mentális zavarral küzd, Magyarországon pedig még rosszabb a helyzet: itt ötből egy gyereket érint a probléma.
A felmérésben megállapították, hogy
Ezeken felül gyakran keresik fel az intézményi pszichológust depressziót jelző panaszokkal (61%), önsértéssel (51%), evészavarral (39%) és családon belüli erőszakkal (38%) – írják az UNICEF Magyarország oldalán.
A kutatás szerint azonban nemcsak a mentális egészség romlik, hanem komoly problémák vannak a rendszer működésével is. Ilyen például a szakemberhiány, a túlterheltség, a bizonytalan feladatmegosztás és a szakemberek közötti nehézkes együttműködés. Az is gond, hogy az intézménypszichológusok idejük nagy részét „tűzoltással” töltik, vagyis sürgős beavatkozásokkal foglalkoznak, és alig jut idejük a megelőzésre – mindössze 3,6%-uk mondta, hogy erre is van elég kapacitása.
A problémákon pedig az sem segít, hogy gyakori gondot okoz az eszköz- és szobahiány, illetve az általános túlterheltség: „a jogszabályok alapján 500 gyerekenként egy félállásban foglalkoztatott óvoda- vagy iskolapszichológus alkalmazandó.”
Mi lehetne a megoldás?
Az UNICEF Magyarország szerint a rendszer jobb működéséhez több szakemberre, megfelelő eszközökre és ingyenes képzésekre van szükség. A magas fluktuáció is problémát jelent: az alacsony fizetés, a mentális terhelés és a megbecsülés hiánya miatt a szakemberek közel fele két éven belül pályát váltana.
Gondot okoz az is, hogy a túlterhelt ellátórendszer miatt sokszor nincs hova irányítani a segítségre szoruló gyerekeket. Ezért szükség lenne egy átfogó kapacitásfelmérésre és a rendszer bővítésére.
Az UNICEF szerint fontos lenne, hogy az állam feltárja a gyerekek mentális problémáinak okait, és egy átfogó akciótervet dolgozzon ki a megelőzés és kezelés érdekében.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
