Különleges erdőt telepítettek a pécsi egyetemen

A Miyawaki-erdő, ami egy minierdő, rovaroknak, énekesmadaraknak és emlősöknek nyújt otthont és menedéket.

  • Rodler Lili

A Pécsi Tudományegyetem Zöld Egyetem Programiroda és a 10 Millió Fa Alapítvány kezdeményezésében február 28-án Miyawaki-erdőt alakítottak ki az intézmény Ifjúság úti campusán kapcsolódva a Nemzeti Faültetés Napjához - írta meg a Pécs Aktuál.

A projekt keretében a szervezők mellett a Természettudományi Kar, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar és a Fenntartható Fejlődésért Szakkollégium munkatársai és hallgatói egy 30 négyzetméteres minierdőt hoztak létre.

Mi az a Miyawaki-erdő?

A minierdőt egy Japán botanikus és növényökológus, Akira Miyawaki találta ki. Az ötlet meglehetősen egyszerű, néhány tíz négyzetméteren létre lehet hozni egy egészen sűrű növénytársulást, ami által a sűrű városi betonrengetegben is képesek vagyunk menedéket kialakítani az élővilágnak.

A távol-keleti szigetországban szerzett megfigyelések alapján készült módszerrel adott területen akár három-négyszeres levélfelület is kialakítható, mely nem csak a levegő tisztításában játszik szerepet, de árnyékot biztosít, növeli a páraképződést, hűtőhatása révén szabályozza a mikroklímát. A változatos növényfajokból álló erdő rovaroknak, énekesmadaraknak és emlősöknek nyújt otthont és menedéket - fogalmazta meg a hírportál.

„Miyawaki minierdő a természettel való együttműködés élő példája: helytakarékos, gyorsan fejlődő és biodiverz megoldás a városi klímaváltozás kihívásaira. Nem elég a zöld területekről beszélni – cselekednünk kell, új szemléletet honosítva meg a várostervezésben és a mindennapjainkban. Az erőforrások hatékonyabb felhasználása érdekében ki kell aknázni a szinergiában rejlő lehetőségeket” – fogalmazott Kulcsár Tünde, a PTE Zöld Egyetem Programiroda vezetője a lapnak.

Nem ez az egyetlen minierdő Magyarországon

Hazánkban először 2021-ben hoztak létre Miyawaki-erdőt. Ezt a fővárosi Tabánban lehet megnézni, de azóta Budapesten több másik helyre is telepítettek minierdőt. A vidéki városok között két bajai, egy bükki, egy kecskeméti és egy soproni helyszínen van már ilyen erdő.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.