Az iskola igazgatója a privát telefonjáról is hozzáférhetett az élő felvételekhez.
A román adatvédelmi hatóság (ANSPDCP) egy panasz alapján indított vizsgálatot, amely során kiderült, hogy a Németvásári Vasile Conta Líceumban nemcsak az épület közös tereiben szereltek fel kamerákat, hanem a mosdókban is, írta a szatmar.ro.
A felvételeket közvetlenül az igazgatói irodába továbbították, az intézmény vezetője pedig távolról, a privát mobiljáról is el tudta érni az élő képeket.
Az adatvédelmi hatóság vizsgálatai alapján az intézmény több pontban is megsértette az az uniós adatvédelmi rendeletet, miszerint
A hatóságok végül két hivatalos figyelmeztetést róttak ki a középiskolára és a megfigyelési gyakorlatuk felülvizsgálatára kötelezték őket. Ennek értelmében az intézménynek korlátoznia kell, hogy kik és hol férhetnek hozzá a kamerás felvételekhez. Illetve a mosdók kameráit el kell távolítaniuk.
Egyébként a román jogszabályok értelmében az iskolákban kizárólag az osztálytermek, a folyosók, az iskolaudvarók, a sport- és dísztermek és a kollégiumi közös helységek lehetnek bekamerázva. A mosdókban és az öltözőkben szigorúan tilos elhelyezni bármilyen videófelvétel készítésére alkalmas eszközt.
Magyarországon is hosszan ment a vita arról, hogy jogszerű-e bekamerázni az iskolákat, és 2020-ban még a hvg.hu arról írt, hogy a kormány el is vetette az ötletet. Azóta nem született új döntés az oktatási intézményekben elhelyezhető térfigyelő kamerákkal kapcsolatban.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
