Mesterséges beporzáshoz fejlesztettek ki robotméheket

Úgy vélik a kutatók, hogy a robotméhek csökkentik a mezőgazdaság negatív természeti hatásait.

  • Rodler Lili

Új robotrovarokat mutatott be a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT), amelyek a jövőben mesterséges beporzókként lehetnek az emberiség hasznára – derül ki az oktatási intézmény közleményéből.

Ahogy a közleményben ki is fejtik a mesterséges beporzás célja az, hogy a jövőben a gazdák több emeletes raktárépületekben termeszthessenek majd zöldségeket és gyümölcsöket. Ezzel szeretnék mérsékelni a mezőgazdaság némely környezetre gyakorolt negatív hatását. Ilyen például a vízszennyezés, ami a túlzott műtrágya használatból keletkezik. Vagy a talajdegradáció, ami a túlzott földművelésből ered, ez pedig ahhoz vezet, hogy egy idő után a talaj elveszti a termőföld jellegét.

Az MIT kutatói ehhez a jövőhöz a apró, rovarszerű robotokban látják a kulcsot, amelyek mechanikus kaptárakból kirajzva gyorsan és precízen végzik el a beporzást.

A kis rovargép megalkotásához a szakértők a méhek testfelépítését vették alapul. A kis robotok kevesebbet nyomnak, mint egy átlagos gémkapocs, sokkal gyorsabbak és mozgékonyabbak, mint bármelyik hozzájuk hasonló eszköz, ráadásul százszor tovább tudnak a levegőben maradni: mintegy 17 percig.

Apró méretük lehetővé teszi, hogy könnyen elérjék azokat a nehezen hozzáférhető helyeket, mint a virágok beleső részei.

A műrovar szárnyait mesterséges izmok hajtják, amelyekkel akár 35 centiméter per másodperccel is képes repülni. Ez a legnagyobb sebesség, amelyet valaha mértek ilyen mikrorobotoknál. A kutatók ugyanakkor nem elégszenek meg ezzel az eredménnyel.

Reményeik szerint hamarosan elérhetik, hogy robotjaik közel 3 órán keresztül a levegőben tudjanak maradni. Emellett a pontosságukat is növelnék, hogy képesek legyenek virágok közepén landolni, illetve onnan felszállni. Illetve szeretnék akkumulátorokkal és szenzorokkal felszerelnék őket, hogy a laboron kívül is tudjanak navigálni.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.