Mesterséges beporzáshoz fejlesztettek ki robotméheket

Úgy vélik a kutatók, hogy a robotméhek csökkentik a mezőgazdaság negatív természeti hatásait.

  • Rodler Lili

Új robotrovarokat mutatott be a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT), amelyek a jövőben mesterséges beporzókként lehetnek az emberiség hasznára – derül ki az oktatási intézmény közleményéből.

Ahogy a közleményben ki is fejtik a mesterséges beporzás célja az, hogy a jövőben a gazdák több emeletes raktárépületekben termeszthessenek majd zöldségeket és gyümölcsöket. Ezzel szeretnék mérsékelni a mezőgazdaság némely környezetre gyakorolt negatív hatását. Ilyen például a vízszennyezés, ami a túlzott műtrágya használatból keletkezik. Vagy a talajdegradáció, ami a túlzott földművelésből ered, ez pedig ahhoz vezet, hogy egy idő után a talaj elveszti a termőföld jellegét.

Az MIT kutatói ehhez a jövőhöz a apró, rovarszerű robotokban látják a kulcsot, amelyek mechanikus kaptárakból kirajzva gyorsan és precízen végzik el a beporzást.

A kis rovargép megalkotásához a szakértők a méhek testfelépítését vették alapul. A kis robotok kevesebbet nyomnak, mint egy átlagos gémkapocs, sokkal gyorsabbak és mozgékonyabbak, mint bármelyik hozzájuk hasonló eszköz, ráadásul százszor tovább tudnak a levegőben maradni: mintegy 17 percig.

Apró méretük lehetővé teszi, hogy könnyen elérjék azokat a nehezen hozzáférhető helyeket, mint a virágok beleső részei.

A műrovar szárnyait mesterséges izmok hajtják, amelyekkel akár 35 centiméter per másodperccel is képes repülni. Ez a legnagyobb sebesség, amelyet valaha mértek ilyen mikrorobotoknál. A kutatók ugyanakkor nem elégszenek meg ezzel az eredménnyel.

Reményeik szerint hamarosan elérhetik, hogy robotjaik közel 3 órán keresztül a levegőben tudjanak maradni. Emellett a pontosságukat is növelnék, hogy képesek legyenek virágok közepén landolni, illetve onnan felszállni. Illetve szeretnék akkumulátorokkal és szenzorokkal felszerelnék őket, hogy a laboron kívül is tudjanak navigálni.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.