Mesterséges beporzáshoz fejlesztettek ki robotméheket

Úgy vélik a kutatók, hogy a robotméhek csökkentik a mezőgazdaság negatív természeti hatásait.

  • Rodler Lili

Új robotrovarokat mutatott be a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT), amelyek a jövőben mesterséges beporzókként lehetnek az emberiség hasznára – derül ki az oktatási intézmény közleményéből.

Ahogy a közleményben ki is fejtik a mesterséges beporzás célja az, hogy a jövőben a gazdák több emeletes raktárépületekben termeszthessenek majd zöldségeket és gyümölcsöket. Ezzel szeretnék mérsékelni a mezőgazdaság némely környezetre gyakorolt negatív hatását. Ilyen például a vízszennyezés, ami a túlzott műtrágya használatból keletkezik. Vagy a talajdegradáció, ami a túlzott földművelésből ered, ez pedig ahhoz vezet, hogy egy idő után a talaj elveszti a termőföld jellegét.

Az MIT kutatói ehhez a jövőhöz a apró, rovarszerű robotokban látják a kulcsot, amelyek mechanikus kaptárakból kirajzva gyorsan és precízen végzik el a beporzást.

A kis rovargép megalkotásához a szakértők a méhek testfelépítését vették alapul. A kis robotok kevesebbet nyomnak, mint egy átlagos gémkapocs, sokkal gyorsabbak és mozgékonyabbak, mint bármelyik hozzájuk hasonló eszköz, ráadásul százszor tovább tudnak a levegőben maradni: mintegy 17 percig.

Apró méretük lehetővé teszi, hogy könnyen elérjék azokat a nehezen hozzáférhető helyeket, mint a virágok beleső részei.

A műrovar szárnyait mesterséges izmok hajtják, amelyekkel akár 35 centiméter per másodperccel is képes repülni. Ez a legnagyobb sebesség, amelyet valaha mértek ilyen mikrorobotoknál. A kutatók ugyanakkor nem elégszenek meg ezzel az eredménnyel.

Reményeik szerint hamarosan elérhetik, hogy robotjaik közel 3 órán keresztül a levegőben tudjanak maradni. Emellett a pontosságukat is növelnék, hogy képesek legyenek virágok közepén landolni, illetve onnan felszállni. Illetve szeretnék akkumulátorokkal és szenzorokkal felszerelnék őket, hogy a laboron kívül is tudjanak navigálni.

 

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.