Napi 7-10 óra - ennyit telefonoznak a magyar diákok

A felmérések szerint napi körülbelül 4 órát, de az Eduline által megkérdezett diákok ennél jóval többet. Ők is meglepődtek azon, pontosan mennyit.

  • Székács Linda

Naponta átlagosan 234 percet, azaz közel 4 órát telefonoznak a 8-15 év közötti magyar diákok – világított rá 2023 decemberében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából a Fabricula kutatócég az említett iskolás korosztály mobiltelefon-használatát és online viselkedését vizsgáló, 80 fő bevonásával készült kutatása során.

Az NMHH cikke szerint a napi képernyőidő ideje a megkérdezett korosztály körében napi 9 perc és majdnem a teljes nap között változott.

A telefonok aktív képernyőidejének közel 60 százalékát a közösségi média és a különböző kommunikációs alkalmazások, böngészők használata tette ki. A legnépszerűbb közösségi-média platformok ekkor a Facebook, Instagram, TikTok, Snapchat, YouTube és Messenger voltak.

„A teljes adatbázisra kiszámolva a gyermekek telefonjukkal eltöltött összidejének 18 százaléka a TikTok-on zajlik, további 12 százalék pedig a YouTube-on. A tiktokozás napi átlaga 80 perc, a YouTube-é 37 perc, a Messenger és az Instagram pedig napi 21 perc. A Facebookon 17 percet, míg a Snapchaten napi átlagban 11 percet töltenek az applikációt használó gyermekek” – írták.

Minél idősebbek, annál többet telefonoznak délelőtt

A kutatás eredményei szerint a telefonozás csúcsidőszakai a vizsgált korosztályban a reggel 5:30-6:30 közötti idő, majd a napközbeni visszaesést követően 19:30-20:00 között a legaktívabbak.

„Hétköznapokon, tanítási időben viszonylag alacsony mértékű a telefonhasználat, bár életkor alapján elég nagy eltérések figyelhetők meg. Minél idősebb a gyermek, annál nagyobb eséllyel használja a telefonját hétköznap délelőtt” – derült ki a felmérésből.

Január elején az Educatio Kiállításon mi is megpróbáltunk utánajárni, mennyit telefonoznak a magyar diákok. Az eredmények sokkolóak lettek; a legtöbb esetben a napi képernyőidejük jóval meghaladja a 4 órát. Vannak köztük, akik például napi 7-10 órát használták az okostelefonjaikat. A lányok leginkább a közösségi médiára, míg a fiúk játékokra.

 

@eduline.hu

2-3 órát vagy napi akár 10 órát is? Az Educatio Kiállításon arra voltunk kíváncsiak, mennyit telefonoznak a magyar diákok. Ti mennyire tippeltek? #egyetem #felveteli2025 #felveteli #foryou #magyar #magyartiktok #fyp #fy #nekedbemenjen

♬ original sound - eduline.hu
Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.