A felmérések szerint napi körülbelül 4 órát, de az Eduline által megkérdezett diákok ennél jóval többet. Ők is meglepődtek azon, pontosan mennyit.
Naponta átlagosan 234 percet, azaz közel 4 órát telefonoznak a 8-15 év közötti magyar diákok – világított rá 2023 decemberében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából a Fabricula kutatócég az említett iskolás korosztály mobiltelefon-használatát és online viselkedését vizsgáló, 80 fő bevonásával készült kutatása során.
Az NMHH cikke szerint a napi képernyőidő ideje a megkérdezett korosztály körében napi 9 perc és majdnem a teljes nap között változott.
A telefonok aktív képernyőidejének közel 60 százalékát a közösségi média és a különböző kommunikációs alkalmazások, böngészők használata tette ki. A legnépszerűbb közösségi-média platformok ekkor a Facebook, Instagram, TikTok, Snapchat, YouTube és Messenger voltak.
„A teljes adatbázisra kiszámolva a gyermekek telefonjukkal eltöltött összidejének 18 százaléka a TikTok-on zajlik, további 12 százalék pedig a YouTube-on. A tiktokozás napi átlaga 80 perc, a YouTube-é 37 perc, a Messenger és az Instagram pedig napi 21 perc. A Facebookon 17 percet, míg a Snapchaten napi átlagban 11 percet töltenek az applikációt használó gyermekek” – írták.
Minél idősebbek, annál többet telefonoznak délelőtt
A kutatás eredményei szerint a telefonozás csúcsidőszakai a vizsgált korosztályban a reggel 5:30-6:30 közötti idő, majd a napközbeni visszaesést követően 19:30-20:00 között a legaktívabbak.
„Hétköznapokon, tanítási időben viszonylag alacsony mértékű a telefonhasználat, bár életkor alapján elég nagy eltérések figyelhetők meg. Minél idősebb a gyermek, annál nagyobb eséllyel használja a telefonját hétköznap délelőtt” – derült ki a felmérésből.
Január elején az Educatio Kiállításon mi is megpróbáltunk utánajárni, mennyit telefonoznak a magyar diákok. Az eredmények sokkolóak lettek; a legtöbb esetben a napi képernyőidejük jóval meghaladja a 4 órát. Vannak köztük, akik például napi 7-10 órát használták az okostelefonjaikat. A lányok leginkább a közösségi médiára, míg a fiúk játékokra.
@eduline.hu 2-3 órát vagy napi akár 10 órát is? Az Educatio Kiállításon arra voltunk kíváncsiak, mennyit telefonoznak a magyar diákok. Ti mennyire tippeltek? #egyetem #felveteli2025 #felveteli #foryou #magyar #magyartiktok #fyp #fy #nekedbemenjen
♬ original sound - eduline.hu
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
