A felmérések szerint napi körülbelül 4 órát, de az Eduline által megkérdezett diákok ennél jóval többet. Ők is meglepődtek azon, pontosan mennyit.
Naponta átlagosan 234 percet, azaz közel 4 órát telefonoznak a 8-15 év közötti magyar diákok – világított rá 2023 decemberében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából a Fabricula kutatócég az említett iskolás korosztály mobiltelefon-használatát és online viselkedését vizsgáló, 80 fő bevonásával készült kutatása során.
Az NMHH cikke szerint a napi képernyőidő ideje a megkérdezett korosztály körében napi 9 perc és majdnem a teljes nap között változott.
A telefonok aktív képernyőidejének közel 60 százalékát a közösségi média és a különböző kommunikációs alkalmazások, böngészők használata tette ki. A legnépszerűbb közösségi-média platformok ekkor a Facebook, Instagram, TikTok, Snapchat, YouTube és Messenger voltak.
„A teljes adatbázisra kiszámolva a gyermekek telefonjukkal eltöltött összidejének 18 százaléka a TikTok-on zajlik, további 12 százalék pedig a YouTube-on. A tiktokozás napi átlaga 80 perc, a YouTube-é 37 perc, a Messenger és az Instagram pedig napi 21 perc. A Facebookon 17 percet, míg a Snapchaten napi átlagban 11 percet töltenek az applikációt használó gyermekek” – írták.
Minél idősebbek, annál többet telefonoznak délelőtt
A kutatás eredményei szerint a telefonozás csúcsidőszakai a vizsgált korosztályban a reggel 5:30-6:30 közötti idő, majd a napközbeni visszaesést követően 19:30-20:00 között a legaktívabbak.
„Hétköznapokon, tanítási időben viszonylag alacsony mértékű a telefonhasználat, bár életkor alapján elég nagy eltérések figyelhetők meg. Minél idősebb a gyermek, annál nagyobb eséllyel használja a telefonját hétköznap délelőtt” – derült ki a felmérésből.
Január elején az Educatio Kiállításon mi is megpróbáltunk utánajárni, mennyit telefonoznak a magyar diákok. Az eredmények sokkolóak lettek; a legtöbb esetben a napi képernyőidejük jóval meghaladja a 4 órát. Vannak köztük, akik például napi 7-10 órát használták az okostelefonjaikat. A lányok leginkább a közösségi médiára, míg a fiúk játékokra.
@eduline.hu 2-3 órát vagy napi akár 10 órát is? Az Educatio Kiállításon arra voltunk kíváncsiak, mennyit telefonoznak a magyar diákok. Ti mennyire tippeltek? #egyetem #felveteli2025 #felveteli #foryou #magyar #magyartiktok #fyp #fy #nekedbemenjen
♬ original sound - eduline.hu
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
