Az utánpótlássportban az elmúlt években sorra dőltek ki a csontvázak a szekrényekből.
A legnagyobb botrány az úszószövetség körül alakult ki, ahol többek között Szilágyi Liliána esete volt az utolsó szög a koporsóban. Azóta viszont valahogy mindenki tudatosabban figyel a bántalmazás különböző fajtáira a sportágakban.
Az úszószövetség edzői körüli botrányokon felbuzdulva talán megmutatkozik az a tendencia, hogy sokkal többen mernek felszólalni és jelentkezni, ha bántalmazás érte őket. Az egyik ilyen eset a 2023-ban kirobbant Sebestyén Júlia-ügy, aminek kapcsán mi is írtunk a történtekkel kapcsolatban és sportpszichológus véleményét is kikértük.
Az eset még 2023 tavaszán került nyilvánosságra, amikor is fegyelmi vizsgálat indult az egykori műkorcsolyázó Európa-bajnok ellen, mert több szülő panaszt tett, hogy Sebestyén az edzéseken lelkileg és fizikailag is bántalmazza a gyerekeket. Egy anyuka akkor azt nyilatkozta, hogy a gyerekének a mínusz két fokban le kellett vennie a korcsolyáját és harisnyában büntetőfeladatot kellett végeznie a jégen.
A MOKSZ még az ügy kirobbanása előtt megváltoztatta az etikai szabályzatát, így a vizsgálatot nem kellett lefolytatnia, de a szövetség gyerekbántalmazás miatt bejelentést tett a rendőrségnek.
Azóta a fegyelmi eljárást lezárták elévülés okán anélkül, hogy érdemi előrelépés történt volna, írta meg 2024-ben a Telex.
A karateedzők táján tavaly nagy volt a felfordulás
Talán első körben a legnagyobb botrányt kirobbantó eset az 2024 nyarán történt, amikor kiderült, hogy egy karateedző egy szolnoki kalandparkban felrúgott úgy egy 8 éves kisfiút, hogy a gyerek a levegőben megpördült, majd a fejére esett. Ugyanerről az edzőről később azt is megtudtuk, hogy a fenyítési módszerei is sajátosak. Hagyó Márton, aki 10 évvel ezelőtt volt az egyik diákja, arról számolt be, ha valami nem úgy történt, ahogy azt az edző akarta, akkor megkérdezte „hogy combost, vagy gyomrost” szeretnének.
Nem Hagyó volt az egyetlen, aki felszólalt a korábbi edzőjük ellen. Az edző három másik korábbi diákja is bántalmazásról számolt be és agresszív viselkedésről.
Az edző tárgyalását február 26-án, a Szolnoki Járásbíróságon fogják elkezdeni. Az ügyészség a vádiratában a férfival szemben – arra az esetre, ha a bűncselekmények elkövetését beismeri – 2 év 6 hónap börtönbüntetés kiszabására, 3 év közügyek gyakorlásától eltiltásra, valamint arra tett indítványt, hogy a bíróság a férfit véglegesen tiltsa el bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében 18. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll, írta meg a 24.hu.
A legfrissebb botrány pedig, amiről korábban mi is hírt adtunk; MTK karateedzője Fischer Mihály még decemberben felpofozta, többek szeme láttára, a 16 éves tanítványát. A lányból ez pánikrohamot váltott ki, az ügyet pedig jelezték az MTK vezetősége felé is. Fischer fegyelmi vétsége 6 hónap eltiltással jár, ami annyit takar, hogy nyár közepéig nem edzheti a 18 év alatti korosztályt. Ezt követően viszont a bántalmazott, Dalnoki Szófia is visszatér hozzá és továbbra is Fischer fogja felkészíteni a válogatott versenyekre.
A történtekkel kapcsolatban megkerestük az MTK-t, hogy megtudjuk volt-e már korábbi eset, amikor panaszt nyújtottak volna be Fischer edzésmódszerei miatt, kell-e a 6 hónapos eltiltás alatt az edzőnek valamilyen tanfolyamon résztvennie, ami segíthet abban, hogy az ilyen esetek ne történjenek meg újra, illetve az eltiltás letelte után fogják-e ellenőrizni, hogy hogyan bánik a fiatalokkal, hogy ne történhessen meg hasonló incidens.
Az MTK a kérdéseinkre azt válaszolta, amit a sajtóban közzétett közleményük végén is írtak: „Az MTK Budapest az ügyet lezártnak tekinti, a témában további nyilatkozatot nem tesz”
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
