Az Európai Tanács félmillió euróval segíti az animációs film elkészülését.
Magyar–kanadai–német koprodukcióban készül egész estés animációs mozifilm Szabó Magda legismertebb meseregényéből: a Filmintézet támogatásával készülő Tündér Lala gyártására 500.000 euró támogatást szavazott meg legutóbbi ülésén az Európa Tanács koprodukciós filmalapja, az Eurimages – írta meg sajtóközleményében a Nemzeti Filmintézet (NFI).
Az alkotók a történetet egy inspiráló, humoros, ugyanakkor néhol komolyabb tónusú „népmesének” szánják, amelyet a felnőttek és a gyerekek egyaránt élvezhetnek, a nézőket pedig arra bátorítja majd, hogy fogadják el tökéletlen énjüket is – hiszen mindannyian a természet gyönyörű részei vagyunk. Szabó Magda legismertebb lírai meseregényét Veres Attila adaptálta és Anita Doron rendezi, aki Gigor Attilával a forgatókönyvet is írta.
A film története szerint a halhatatlan tündérek birodalmában az egyetlen tündérgyerek, Lala szeretné megismerni a számára tiltott emberek világát. Azonban Aterpater, a nagy varázsló veszélyesnek és pusztítónak tartja az embereket és véget akar vetni a létezésüknek. Ehhez el kell vágnia egy ősi szálat, amely a tündéreket összefűzi az emberekkel, egyúttal véget vetve a szívükben még megmaradt szeretetnek. Miután Lala
találkozik Beával, az édesanyját gyászoló, tizenkét éves embergyerekkel, a barátságuk által Lala megbizonyosodik róla, hogy az emberek megérdemlik az esélyt.
A Tündér Lala Berger József, Endrényi Krisztina, Temple Réka, Paul Lenart, Courtney Wolfson, Michael Luda producerek irányításával, a Nemzeti Filmintézet, az Eurimages, a Telefilm Canada, a Mitteldeutsche Medienförderung, a Creative Europe Media és az Ontario Creates támogatásával készül.
A végeredményt leghamarabb a tervek szerint a nézők 2027-ben láthatják.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
