Mesefilm készül Szabó Magda Tündér Lalájából

Az Európai Tanács félmillió euróval segíti az animációs film elkészülését.

  • Rodler Lili

Magyar–kanadai–német koprodukcióban készül egész estés animációs mozifilm Szabó Magda legismertebb meseregényéből: a Filmintézet támogatásával készülő Tündér Lala gyártására 500.000 euró támogatást szavazott meg legutóbbi ülésén az Európa Tanács koprodukciós filmalapja, az Eurimages – írta meg sajtóközleményében a Nemzeti Filmintézet (NFI).

Az alkotók a történetet egy inspiráló, humoros, ugyanakkor néhol komolyabb tónusú „népmesének” szánják, amelyet a felnőttek és a gyerekek egyaránt élvezhetnek, a nézőket pedig arra bátorítja majd, hogy fogadják el tökéletlen énjüket is – hiszen mindannyian a természet gyönyörű részei vagyunk. Szabó Magda legismertebb lírai meseregényét Veres Attila adaptálta és Anita Doron rendezi, aki Gigor Attilával a forgatókönyvet is írta.

A film története szerint a halhatatlan tündérek birodalmában az egyetlen tündérgyerek, Lala szeretné megismerni a számára tiltott emberek világát. Azonban Aterpater, a nagy varázsló veszélyesnek és pusztítónak tartja az embereket és véget akar vetni a létezésüknek. Ehhez el kell vágnia egy ősi szálat, amely a tündéreket összefűzi az emberekkel, egyúttal véget vetve a szívükben még megmaradt szeretetnek. Miután Lala

találkozik Beával, az édesanyját gyászoló, tizenkét éves embergyerekkel, a barátságuk által Lala megbizonyosodik róla, hogy az emberek megérdemlik az esélyt.

 

Tündér Lala
Nemzeti Filmintézet

A Tündér Lala Berger József, Endrényi Krisztina, Temple Réka, Paul Lenart, Courtney Wolfson, Michael Luda producerek irányításával, a Nemzeti Filmintézet, az Eurimages, a Telefilm Canada, a Mitteldeutsche Medienförderung, a Creative Europe Media és az Ontario Creates támogatásával készül.

A végeredményt leghamarabb a tervek szerint a nézők 2027-ben láthatják.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.