Melyik magyar egyetemnek van a legszebb épülete? Szavazzatok!

Impozáns homlokzat erősen századfordulós karakterelemekkel, esetleg monumentális és minimalista – kíváncsiak vagyunk arra, hogy szerintetek melyik nagyobb egyetemnek van Magyarországon a legszebb épülete.

Egy-egy boltív, az ablakokon beszűrődő fények vagy éppenséggel az egyetemi legenda szerint a vizsgák előtt szerencsét hozó szobor - a legtöbb egyetemi épületnek van egy sajátos hangulata, ami különlegessé teszi azt az odajáró hallgatóknak.

 

Arról nem beszélve, hogy a gyakran többszáz éves épületeknek a története sem hétköznapi. Például a Budapesti Corvinus Egyetem „ E” épületét abból a Fővámpalotából alakították ki, ami annak idején Ybl Miklós tervei alapján készült. Az ELTE BTK ELTE „E” épületében végezte a kísérleteit többek között az intézmény mai névadója, Eötvös Loránd fizikus. De az is érdekes, hogy 2015-ben Győrben a Széchenyi István Egyetem Építész Műteremházát 2008-ban az egyetem egykori kompresszorházából alakították ki.

Most arra kérnénk benneteket, hogy döntsétek el, melyik egyetemé a legszebb épület. Lehet ez a könyvtár, a főépület vagy a kollégium, ami szerintetek a legkülönlegesebb. Csupán annyi dolgotok van, hogy december 15-én éjfélig szavazzatok arra az egyetemre, amihez tartozik.

Mire kell figyelnetek?

  • Válasszátok ki a szerintetek legszebb egyetemet, és utána kattintsatok a "choose" gombra
  • Naponta egyszer szavazhattok, de a verseny végéig többször is leadhatjátok a voksotokat.
  • A szépségverseny december 15-én 23 óráig tart, eddig tudtok szavazni is.
  • Győztest december 16-án hirdetünk.

 

Hogy hogyan néztek ki régen az egyetemek, azzal az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.