Felemás zoknival hívja fel a figyelmet a balett-táncos az iskolai zaklatás elleni küzdelemre

Az UNESCO minden évben november első csütörtökén indít nagyszabású kampányt az iskolákban terjedő erőszak és megfélemlítés elleni küzdelem fontosságáért. Idén ez november 7-re esik és sokan mások, többek között Kovács Zsolt Vencel, a svájci Bejárt Balett magyar táncosa is.

  • Rodler Lili

„Novemberben hordjunk felemás zoknit” – fogalmazza meg a táncos a nyilatkozatában. Ezzel a gesztussal szeretné felhívni a figyelmet az iskolai bántalmazásokra és zaklatásra, aminek fiatalon a balett karrierje miatt ő is az áldozata volt. "A felemás zokni egy gesztus, a szolidaritás szimbóluma lehet, amivel kimutathatjuk, hogy nem vagyunk egyformák és ez rendben van így" – olvasható a nyilatkozatában, amiről a Blikk.hu is beszámolt.

Kovács Zsolt Vencel a szolidaritás szimbólumaként hordott felemás zokniban

A művész szerint a téma rengetegszer felmerül Magyarországon a sajtóban, különböző prevenciós próbálkozásokkal, mégis változást nehezen érnek el és az iskolákban továbbra is sok a zaklatás a gyerekek, de még a felnőtt-gyerek viszonylatokban is. Az intézmények és a családok pedig meglehetősen tanácstalanok az erőszakoskodással szemben.

„Én magam magyar, orosz, osztrák iskolába is jártam. Kisebb koromban hosszabb ideig tartózkodtam angol és holland tánckurzusokon is. Néhány helyszínen nekem is volt bajom a zaklató iskolatársakkal, máshol pedig 'csak' szemtanúja voltam annak, hogy a nagyon frusztrált diáktársaim hogyan próbálják elnyomni azokat, akik eltérnek valamiben az átlagtól."mesélte Kovács.

A bullying a világon mindenhol jelen van, más országok iskoláiban is és nehezen megfékezhető. A táncos szerint a zaklatásos eseteket különösen komolyan veszik a svájci és az osztrák iskolákban, és kemény következményeik vannak, de itt is csak azért vált lehetségessé, mert az esetek napvilágra kerültek. „Néha úgy érzem, hogy Magyarországon még nem beszéltünk erről eleget, és a zaklatók ügyeit sok iskolában, de még a munkahelyeken is a szőnyeg alá lehet söpörni” – tette hozzá Kovács.

Az angolszász országokban az zaklatás elleni világnak „világ hétté” bővült, így a táncos arra bátorítana mindenkit, hogy a következő időszakban hordjon felemás zoknit a zaklatás elleni tiltakozás jeléül. Illetve arra ösztönözné a hírességeket, hogy pár mondatban osszanak meg ők is történeteket az életükből, ha érte őket bullying, ezzel kifejezve a szolidaritásukat és bebizonyítva azt, hogy bárkivel megtörténhet és a bántalmazottak mellett állnak.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.