A Vatikán gyermekvédelmi bizottsága szerint az egyház még mindig nem kezeli jól a szexuális visszaélési ügyeket

Azok az egyházi vezetők, akik nem tesznek lépéseket a pedofil papok ellen, „a gonoszság további forrását” jelentik a szexuális visszaélések áldozatai számára, és el kell távolítani őket a posztjukról – közölte a Vatikán gyermekvédelmi bizottsága.

  • Rodler Lili

A bizottságot Ferenc pápa hozta létre 2014-ben, és annak mostani, első jelentése 17 ország egyházi protokolljára összpontosított – írta meg a Guardian.com. A jelentésben leírták, hogy a visszaélések áldozatainak nagyobb hozzáférést kell biztosítani az ügyükkel kapcsolatos információkhoz, és hangsúlyozza a kártérítés fontosságát, ami „konkrét kötelezettségvállalás” a gyógyulásuk elősegítésére. A kártérítésnek nemcsak pénzbeli kell lennie, hanem olyan intézkedéseket is magában kell foglalnia, mint a hibák elismerése és a nyilvános bocsánatkérés.

Még mindig rengeteg bírálat éri a Vatikánt az egyházi visszaélések kezelése miatt, nemsokkal korábban Ferenc pápát is személyesen kritikával illették ezzel kapcsolatban belgiumi útja során, Fülöp király és Alexander De Croo miniszterelnök személyében.  Ennek kapcsán jött létre a jelentés, ami a szakértő szervek szerint csupán csak „kirakatrendezésre” alkalmas, de vitathatatlan, hogy vannak dicséretes elemei is.

Anne Barrett Doyle, a BishopAccountability nevű, egyházi szexuális visszaélésekkel kapcsolatos ügyeket nyomon követő megfigyelőszerv társalapítója így fogalmazott a jelentés kapcsán:

„Nem összpontosít a központi és lesújtó valóságra: arra, hogy a katolikus egyházban még mindig gyerekek ellen követnek el szexuális erőszakot papok, és az egyetemes egyházi törvények még mindig lehetővé teszik, hogy ezeket a papokat bizonyos feltételek teljesülése esetén visszahelyezzék a szolgálatba. Nem kárhoztatja azt a tényt, hogy a bűnrészesség feljelentésének és kivizsgálásának folyamata hibás, tele van összeférhetetlenséggel és titkolózással”

Azt viszont elismerte és hozzátette, hogy a bizottság munkáját akadályozta az, hogy „nem vizsgálhat konkrét ügyeket”. „Ennek a korlátozásnak az az abszurditása – ami bizonyára nem véletlen –, hogy a bizottság nem tud valódi ellenőrzést végezni. Az egyetlen biztosítéki vizsgálat, ami számít, az az, hogy a püspökök eltávolítják-e a visszaélőket. Ez a jelentés nem foglalkozik ezzel, mert maga a bizottság erre nem képes” – fogalmazta meg Doyle.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.