A világnap célja, hogy globálisan felhívják a figyelmet a lányokat érintő súlyos megkülönböztetésekre.
A lánygyermekek világnapját minden évben október 11-én ünnepelnek. Ennek létrejötte egy olyan nemzetközi kezdeményezés eredménye volt, amely az ENSZ által indított programok részeként hívja fel a figyelmet a lányok és a nők előtt álló kihívásokra és a jogaik védelmére.
A világnap célja, hogy ráirányítsa a figyelmet azokra a társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai egyenlőtlenségekre, amelyekkel a lányok máig szembesülnek világszerte.
Sok helyen a lányok még mindig hátrányos megkülönböztetéssel, kizsákmányolással és korlátozott lehetőségekkel szembesülnek. Különösen az oktatás területén, ahol a korai házasságok, a gyermekmunka, és a nemi alapú diszkrimináció miatt számos lánynak meg kell szakítania tanulmányait.
Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója a lányok nemzetközi napja alkalmából 2022-ben így nyilatkozott:
"Az iskolabezárások további 10 millió lány korai házasságához vezethetnek a következő 10 évben. Ezért biztosítanunk kell a lányoknak azokat az eszközöket, melyek segítségével sikert érhetnek el – és olyan környezetet kell teremtenünk, amely ezt lehetővé teszi számukra."
Az UNICEF a világnap kapcsán a héten megosztotta:
"Bár a gyermekházasságok száma globálisan csökken, a világ egyes részein még mindig eredménytelen a küzdelem a 18 éven aluli lányok férjhez adása ellen. Ha a tendencia nem változik, 2030-ig még további 150 millió gyerekből válik feleség és anya, pedig nekik még a játékkal és a tanulással kellene foglalkozniuk."
Mindemellett a lányok egészségügyi helyzete - különösen a menstruációs higiénia hiánya - is kihívásokat okoz. A világnap azonban nemcsak arra hívja fel a figyelmet, hogy ezekkel a problémákkal foglalkozni kell, hanem arra is, hogy a lányoknak van joguk beleszólni a saját jövőjük alakulásába.
A cél, hogy a lányok képességeit és potenciálját elismerjék, és biztosítsák számukra a megfelelő feltételeket és lehetőségeket, legyen szó: oktatásról, egészségügyi ellátásról, vagy a karrierről. Ezért fontos ösztönözni a kormányokat, szervezeteket és közösségeket, hogy cselekedjenek a lányok helyzetének javítása érdekében.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
