Tizenhárom epizóddal és az első évadok letisztultságával várhatjuk vissza a képernyőre a kortalan történeteket.
A hangfelvételek készek, a forgatókönyveket megírták, már csak képivilág megalkotása zajlik, de várhatóan 2025-ben már a tévé sugározni fogja a vadonatúj részeket, derült ki a Kecskemétfilm MTI-nek küldött közleményéből. Az epizódok kiválasztását, az azóta már elhunyt, Jankovics Marcell és Mikulás Ferenc kezdték meg, akikhez csatlakozott a későbbiekben Tóth Gábor néprajzkutató is. Jankovics halála után Csákovics Lajos folytatta a munkát, akivel a híres rajzfilmrendező és grafikus együtt rendezte a Toldi-sorozatot.
Csákovics elmondta, hogy az új részekkel szeretnének visszatérni az első két-három évad egyszerűbb stílusához, mert egyre inkább a túldíszítettség lett a jellemző a továbbiakra. „Hangulatában mindenképpen hozni fogja azt a klasszikust, ami miatt mindenki szereti a Magyar népmesék sorozatot” – fogalmazta meg.
A 2020 októberében hungarikummá vált sorozat mind a 100 epizódját a kecskeméti rajzfilmstúdióban készítették 1976 és 2011 között. Az ötletadó és egyben producer Mikulás Ferenc volt, a vizuális koncepciót pedig Jankovics Marcell alkotta meg. Hogy minél változatosabb látványvilágot tárhassanak a nézők elé számos alkotó dolgozott a rajzfilmsorozaton. A sorozat vezető rendezői Jankovics Marcell mellett Horváth Mária és Nagy Lajos voltak, a zenei aláfestést pedig a Kaláka együttes teremtette meg.
A történetek népi mesemondók és neves színészek hangján szólaltak meg, és bár a következő részekben is számos színművész hangja hallható lesz majd, Szabó Gyula orgánuma valószínűleg felülmúlhatatlan marad. Az ő neve és hangja fonódott a leginkább össze a Magyar népmesék rajzfilmsorozatával, és ez kollektív emlék marad minden generációnak, akik ezeken a meséken nőttek fel.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
