Tizenhárom epizóddal és az első évadok letisztultságával várhatjuk vissza a képernyőre a kortalan történeteket.
A hangfelvételek készek, a forgatókönyveket megírták, már csak képivilág megalkotása zajlik, de várhatóan 2025-ben már a tévé sugározni fogja a vadonatúj részeket, derült ki a Kecskemétfilm MTI-nek küldött közleményéből. Az epizódok kiválasztását, az azóta már elhunyt, Jankovics Marcell és Mikulás Ferenc kezdték meg, akikhez csatlakozott a későbbiekben Tóth Gábor néprajzkutató is. Jankovics halála után Csákovics Lajos folytatta a munkát, akivel a híres rajzfilmrendező és grafikus együtt rendezte a Toldi-sorozatot.
Csákovics elmondta, hogy az új részekkel szeretnének visszatérni az első két-három évad egyszerűbb stílusához, mert egyre inkább a túldíszítettség lett a jellemző a továbbiakra. „Hangulatában mindenképpen hozni fogja azt a klasszikust, ami miatt mindenki szereti a Magyar népmesék sorozatot” – fogalmazta meg.
A 2020 októberében hungarikummá vált sorozat mind a 100 epizódját a kecskeméti rajzfilmstúdióban készítették 1976 és 2011 között. Az ötletadó és egyben producer Mikulás Ferenc volt, a vizuális koncepciót pedig Jankovics Marcell alkotta meg. Hogy minél változatosabb látványvilágot tárhassanak a nézők elé számos alkotó dolgozott a rajzfilmsorozaton. A sorozat vezető rendezői Jankovics Marcell mellett Horváth Mária és Nagy Lajos voltak, a zenei aláfestést pedig a Kaláka együttes teremtette meg.
A történetek népi mesemondók és neves színészek hangján szólaltak meg, és bár a következő részekben is számos színművész hangja hallható lesz majd, Szabó Gyula orgánuma valószínűleg felülmúlhatatlan marad. Az ő neve és hangja fonódott a leginkább össze a Magyar népmesék rajzfilmsorozatával, és ez kollektív emlék marad minden generációnak, akik ezeken a meséken nőttek fel.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
