Tizenhárom epizóddal és az első évadok letisztultságával várhatjuk vissza a képernyőre a kortalan történeteket.
A hangfelvételek készek, a forgatókönyveket megírták, már csak képivilág megalkotása zajlik, de várhatóan 2025-ben már a tévé sugározni fogja a vadonatúj részeket, derült ki a Kecskemétfilm MTI-nek küldött közleményéből. Az epizódok kiválasztását, az azóta már elhunyt, Jankovics Marcell és Mikulás Ferenc kezdték meg, akikhez csatlakozott a későbbiekben Tóth Gábor néprajzkutató is. Jankovics halála után Csákovics Lajos folytatta a munkát, akivel a híres rajzfilmrendező és grafikus együtt rendezte a Toldi-sorozatot.
Csákovics elmondta, hogy az új részekkel szeretnének visszatérni az első két-három évad egyszerűbb stílusához, mert egyre inkább a túldíszítettség lett a jellemző a továbbiakra. „Hangulatában mindenképpen hozni fogja azt a klasszikust, ami miatt mindenki szereti a Magyar népmesék sorozatot” – fogalmazta meg.
A 2020 októberében hungarikummá vált sorozat mind a 100 epizódját a kecskeméti rajzfilmstúdióban készítették 1976 és 2011 között. Az ötletadó és egyben producer Mikulás Ferenc volt, a vizuális koncepciót pedig Jankovics Marcell alkotta meg. Hogy minél változatosabb látványvilágot tárhassanak a nézők elé számos alkotó dolgozott a rajzfilmsorozaton. A sorozat vezető rendezői Jankovics Marcell mellett Horváth Mária és Nagy Lajos voltak, a zenei aláfestést pedig a Kaláka együttes teremtette meg.
A történetek népi mesemondók és neves színészek hangján szólaltak meg, és bár a következő részekben is számos színművész hangja hallható lesz majd, Szabó Gyula orgánuma valószínűleg felülmúlhatatlan marad. Az ő neve és hangja fonódott a leginkább össze a Magyar népmesék rajzfilmsorozatával, és ez kollektív emlék marad minden generációnak, akik ezeken a meséken nőttek fel.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
