Miért balszerencsés, ha 13-a péntekre esik?

Röpdogát írtok az első órán, az összes közlekedési lámpa pirosra vált, amikor épp késésben vagytok és még az eső is esik. Ekkor juthat eszetekre, hogy ez nem egy átlagos péntek, hanem péntek 13.

A péntek 13-át már évszázadok óta balszerencsésnek tartották, amelynek több is oka volt.

  1. A pénteki nap a keresztény hagyományok szerint baljóslatú napnak számított, mivel Jézus Krisztust nagypénteken feszítették keresztre. Továbbá, a középkori babonák szerint a pénteken végzett tevékenységek, például házasságkötés vagy utazás, balszerencsét hozhatnak.

  2. A 13-as számot már az ókor óta negatív jelentéssel ruházták fel. A numerológiában a 12-es szám a teljességet, harmóniát és rendet jelképezi (12 hónap, 12 óra, 12 apostol), míg a 13-as szám ezt a rendet megtöri. A viking mitológiában például Loki, a csínytevő isten, a 13. vendég volt egy lakomán, amely tragédiába torkollott.

Arról nem is beszélve, hogy a péntek és a 13-as szám külön-külön is balszerencsésnek számított, de a kettő együttes megjelenése még nagyobb rosszat hozhatott a néphit szerint. Ez a kombináció a 19. század végén, 20. század elején terjedt el széles körben.

Mi történt péntek 13-án?

Egyik legismertebb történelmi vonatkozása a templomos lovagok letartóztatásához kapcsolódik. 1307. október 13-án, pénteken IV. Fülöp francia király elrendelte a templomos rend tagjainak elfogását és megkínzását, ami sokak szemében balszerencsés napként maradt meg.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.