Miért balszerencsés, ha 13-a péntekre esik?

Röpdogát írtok az első órán, az összes közlekedési lámpa pirosra vált, amikor épp késésben vagytok és még az eső is esik. Ekkor juthat eszetekre, hogy ez nem egy átlagos péntek, hanem péntek 13.

A péntek 13-át már évszázadok óta balszerencsésnek tartották, amelynek több is oka volt.

  1. A pénteki nap a keresztény hagyományok szerint baljóslatú napnak számított, mivel Jézus Krisztust nagypénteken feszítették keresztre. Továbbá, a középkori babonák szerint a pénteken végzett tevékenységek, például házasságkötés vagy utazás, balszerencsét hozhatnak.

  2. A 13-as számot már az ókor óta negatív jelentéssel ruházták fel. A numerológiában a 12-es szám a teljességet, harmóniát és rendet jelképezi (12 hónap, 12 óra, 12 apostol), míg a 13-as szám ezt a rendet megtöri. A viking mitológiában például Loki, a csínytevő isten, a 13. vendég volt egy lakomán, amely tragédiába torkollott.

Arról nem is beszélve, hogy a péntek és a 13-as szám külön-külön is balszerencsésnek számított, de a kettő együttes megjelenése még nagyobb rosszat hozhatott a néphit szerint. Ez a kombináció a 19. század végén, 20. század elején terjedt el széles körben.

Mi történt péntek 13-án?

Egyik legismertebb történelmi vonatkozása a templomos lovagok letartóztatásához kapcsolódik. 1307. október 13-án, pénteken IV. Fülöp francia király elrendelte a templomos rend tagjainak elfogását és megkínzását, ami sokak szemében balszerencsés napként maradt meg.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.