Miért balszerencsés, ha 13-a péntekre esik?

Röpdogát írtok az első órán, az összes közlekedési lámpa pirosra vált, amikor épp késésben vagytok és még az eső is esik. Ekkor juthat eszetekre, hogy ez nem egy átlagos péntek, hanem péntek 13.

A péntek 13-át már évszázadok óta balszerencsésnek tartották, amelynek több is oka volt.

  1. A pénteki nap a keresztény hagyományok szerint baljóslatú napnak számított, mivel Jézus Krisztust nagypénteken feszítették keresztre. Továbbá, a középkori babonák szerint a pénteken végzett tevékenységek, például házasságkötés vagy utazás, balszerencsét hozhatnak.

  2. A 13-as számot már az ókor óta negatív jelentéssel ruházták fel. A numerológiában a 12-es szám a teljességet, harmóniát és rendet jelképezi (12 hónap, 12 óra, 12 apostol), míg a 13-as szám ezt a rendet megtöri. A viking mitológiában például Loki, a csínytevő isten, a 13. vendég volt egy lakomán, amely tragédiába torkollott.

Arról nem is beszélve, hogy a péntek és a 13-as szám külön-külön is balszerencsésnek számított, de a kettő együttes megjelenése még nagyobb rosszat hozhatott a néphit szerint. Ez a kombináció a 19. század végén, 20. század elején terjedt el széles körben.

Mi történt péntek 13-án?

Egyik legismertebb történelmi vonatkozása a templomos lovagok letartóztatásához kapcsolódik. 1307. október 13-án, pénteken IV. Fülöp francia király elrendelte a templomos rend tagjainak elfogását és megkínzását, ami sokak szemében balszerencsés napként maradt meg.

 

Hozzászólások

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Az elitiskolák szempontrendszere nem lehet az egész magyar iskolarendszer mércéje

Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója. Szerinte már csak az országos eredményekben sem látszik, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tehetséggondozási tevékenysége sikeres, legalábbis nem úgy, ahogyan azt sokszor gondoljuk.