Miért balszerencsés, ha 13-a péntekre esik?

Röpdogát írtok az első órán, az összes közlekedési lámpa pirosra vált, amikor épp késésben vagytok és még az eső is esik. Ekkor juthat eszetekre, hogy ez nem egy átlagos péntek, hanem péntek 13.

A péntek 13-át már évszázadok óta balszerencsésnek tartották, amelynek több is oka volt.

  1. A pénteki nap a keresztény hagyományok szerint baljóslatú napnak számított, mivel Jézus Krisztust nagypénteken feszítették keresztre. Továbbá, a középkori babonák szerint a pénteken végzett tevékenységek, például házasságkötés vagy utazás, balszerencsét hozhatnak.

  2. A 13-as számot már az ókor óta negatív jelentéssel ruházták fel. A numerológiában a 12-es szám a teljességet, harmóniát és rendet jelképezi (12 hónap, 12 óra, 12 apostol), míg a 13-as szám ezt a rendet megtöri. A viking mitológiában például Loki, a csínytevő isten, a 13. vendég volt egy lakomán, amely tragédiába torkollott.

Arról nem is beszélve, hogy a péntek és a 13-as szám külön-külön is balszerencsésnek számított, de a kettő együttes megjelenése még nagyobb rosszat hozhatott a néphit szerint. Ez a kombináció a 19. század végén, 20. század elején terjedt el széles körben.

Mi történt péntek 13-án?

Egyik legismertebb történelmi vonatkozása a templomos lovagok letartóztatásához kapcsolódik. 1307. október 13-án, pénteken IV. Fülöp francia király elrendelte a templomos rend tagjainak elfogását és megkínzását, ami sokak szemében balszerencsés napként maradt meg.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.