Nem feltétlen az aranyérem volt a legfontosabb.
Bár már véget ért az olimpia, de azok a gyerekek a közvetítést vagy megnéznek utólag egy-egy versenyszámot az online térben, egy teljesen más szemszögből szembesülnek azzal, hogy sportolni jó.
Ha mi is úgy nézzük az olimpia sportolóit, mint akik fantasztikus, sokszor emberfeletti teljesítményt tettek már meg azzal, hogy ott szerepelhetnek, akkor onnantól mi már csak örülhetünk, hogy ezt láthatjuk, mert élmény nézni őket. Nem csak a szereplésüket, hanem ahogyan egymást segítik, ahogyan küzdenek, ahogy a legtöbbször sportszerűen nyilatkoznak egymásról, ahogy ők is örülnek egymás sikerének, vagy a 4. helynek.
- olvasható az Eduline szerkesztősége részére is elküldött levélben, amelyben kitérnek arra is, hogy az olimpia kapcsán rengeteg más, de kapcsolódó témáról lehet beszélgetni a gyerekekkel például a magas röplabdás lányokól, miért van, hogy 2 sportoló megosztja egymással az aranyérmét, mire gondolhatnak a nyertesek vagy éppenséggel miért jelenthet valakinek többet egy negyedik hely az elsőnél.
Emiatt az olimpia nemcsak a világ élsportolóinak egy nagy lehetőség, hanem a szülőknek, akik ennek segítségével át tudják adni például a sport szeretetét, teljesítmény és egymás tiszteletét is.
Hogy ez miért is lehet fontos, többek között azért is, mert a Netfit-felmérés szerint van még mit javítani a magyar diákok eredményein, egy olimpia pedig meghozhatja a kedvet a rendszeres mozgáshoz. Arról nem is beszélve, hogy azoknál a diákoknál, akik iskola mellett versenyszerűen sportolnak, plusz motivációt adhat a hétköznapi, sokszor szürkének és monotonnak tűnő edzésmunkának.
Arról, hogy egy aranyéremért egy élsportoló gyereknek vajon meg kell-e szenvedni, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
