Mit tanulhattak a gyerekek a párizsi olimpiából?

Nem feltétlen az aranyérem volt a legfontosabb.

Bár már véget ért az olimpia, de azok a gyerekek a közvetítést vagy megnéznek utólag egy-egy versenyszámot az online térben, egy teljesen más szemszögből szembesülnek azzal, hogy sportolni jó.

Ha mi is úgy nézzük az olimpia sportolóit, mint akik fantasztikus, sokszor  emberfeletti teljesítményt tettek már meg azzal, hogy ott szerepelhetnek, akkor onnantól mi már csak örülhetünk, hogy ezt láthatjuk, mert élmény nézni őket. Nem csak a szereplésüket, hanem ahogyan egymást segítik, ahogyan küzdenek, ahogy a legtöbbször sportszerűen nyilatkoznak egymásról, ahogy ők is örülnek egymás sikerének, vagy a 4. helynek.

- olvasható az Eduline szerkesztősége részére is elküldött levélben, amelyben kitérnek arra is, hogy az olimpia kapcsán rengeteg más, de kapcsolódó témáról lehet beszélgetni a gyerekekkel például a magas röplabdás lányokól, miért van, hogy 2 sportoló megosztja egymással az aranyérmét, mire gondolhatnak a nyertesek vagy éppenséggel miért jelenthet valakinek többet egy negyedik hely az elsőnél.

Emiatt az olimpia nemcsak a világ élsportolóinak egy nagy lehetőség, hanem a szülőknek, akik ennek segítségével át tudják adni például a sport szeretetét, teljesítmény és egymás tiszteletét is.

Hogy ez miért is lehet fontos, többek között azért is, mert a Netfit-felmérés szerint van még mit javítani a magyar diákok eredményein, egy olimpia pedig meghozhatja a kedvet a rendszeres mozgáshoz. Arról nem is beszélve, hogy azoknál a diákoknál, akik iskola mellett versenyszerűen sportolnak, plusz motivációt adhat a hétköznapi, sokszor szürkének és monotonnak tűnő edzésmunkának.

Arról, hogy egy aranyéremért egy élsportoló gyereknek vajon meg kell-e szenvedni, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

 

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.