Az 55-74 éves korosztálynak pedig 78 százaléka számít internethasználónak.
A GKI legfrissebb „Digitális kompetenciák Magyarországon” című kutatás szerint az alapfokú végzettséggel rendelkezők 75 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek pedig 97 százaléka használja naponta az internetet. Ezt azonban felülmúlja a 16-24 éves korosztály, ahol közel 100 százalékos a napi szinten internetet használók aránya.
A felmérésből az is kiderült, hogy a magyarok többsége inkább szórakozásra és kapcsolattartásra használja az internetet, mint sem ügyintézésre. Utóbbira csak minden negyedik ember használja a netet, míg például online tananyagok vagy tanfolyamok elérésére pedig csak minden ötödik.
A GKI azt is közzétette, hogy míg 2020-ban a lakosság csak 60 százalékának volt internete egy éven belül, addig ennek aránya 2023-ban, a koronavírus idején megugrott, és elérte a 70 százalékot.
A lakossági internethasználatnál azonban kiemelték, hogy komoly eltéréseket figyeltek meg az ország különböző területén. Az Észak-Alföldön 10 százalékkal alacsonyabb az internetkapcsolattal rendelkezők aránya, mint a fővárosban, ahol az arány 98%.
Legalább alapszintű általános digitális készségekkel pedig a magyar lakosság 64 százaléka rendelkezik, ezzel megelőztük az uniós átlagot, ami jelenleg 61 százalék.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
