A 16-24 éves korosztály közel 100 százaléka használja napi szinten az internetet Magyarországon

Az 55-74 éves korosztálynak pedig 78 százaléka számít internethasználónak.

A GKI legfrissebb „Digitális kompetenciák Magyarországon” című kutatás szerint az alapfokú végzettséggel rendelkezők 75 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek pedig 97 százaléka használja naponta az internetet. Ezt azonban felülmúlja a 16-24 éves korosztály, ahol közel 100 százalékos a napi szinten internetet használók aránya.

A felmérésből az is kiderült, hogy a magyarok többsége inkább szórakozásra és kapcsolattartásra használja az internetet, mint sem ügyintézésre. Utóbbira csak minden negyedik ember használja a netet, míg például online tananyagok vagy tanfolyamok elérésére pedig csak minden ötödik.

A GKI azt is közzétette, hogy míg 2020-ban a lakosság csak 60 százalékának volt internete egy éven belül, addig ennek aránya 2023-ban, a koronavírus idején megugrott, és elérte a 70 százalékot.

A lakossági internethasználatnál azonban kiemelték, hogy komoly eltéréseket figyeltek meg az ország különböző területén. Az Észak-Alföldön 10 százalékkal alacsonyabb az internetkapcsolattal rendelkezők aránya, mint a fővárosban, ahol az arány 98%.

Legalább alapszintű általános digitális készségekkel pedig a magyar lakosság 64 százaléka rendelkezik, ezzel megelőztük az uniós átlagot, ami jelenleg 61 százalék.

 

https://iframely.com/try?url=https%3A%2F%2Feduline.hu%2Fcampus_life%2F20240806_24_evesen_lett_ketszeres_olimpiai_bajnok_es_dontotte_meg_kilencedjere_is_a_sajat_vilagcsucsat_egy_sved_rudugro

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.