Kiderült, mekkora pénzjutalom jár az olimpiai érmek mellé a magyar sportolóknak

A sportért felelős államtitkár még a tavalyi évben jelentette be, hogy megemelik az olimpiai és paralimpiai jutalmakat a 2024-es párizsi olimpiára.

  • Tornyos Kata

Négy évvel ezelőtt az aranyéremért ötvenmillió forintos állami jutalom járt, Párizsban ez az összeg már az 55 millió forintot is eléri. Az ezüstért 39 millió, a bronzért 31 millió forint jár sportolóinknak - számolt be róla a Pénzcentrum.

Vannak országok, ahol nemcsak az érmeseknek jár anyagi elismerés, hanem a helyezetteknek is, Magyarország is ezek közé tartozik. Itthon még az olimpiai nyolcadik helyezett is 3 millió forintos díjazásban részesül. Így jutalmazza meg a Magyar Kormány az első nyolc helyezettet:

  • 1. hely: 55 millió forint
  • 2. hely: 39 millió forint
  • 3. hely: 31 millió forint
  • 4. hely: 23 millió forint
  • 5. hely: 15 millió forint
  • 6. hely: 12 millió forint
  • 7. hely: 6 millió forint
  • 8. hely: 3 millió forint

Az olimpiai bajnokok 1998 óta jogosultak az életjáradékra, miután az ökölvívó Gedó György felhívta a figyelmet a nehéz körülmények között élő sportolókra. Az életjáradék összegét a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított évi átlagkeresethez igazítják, így az folyamatosan növekszik. 2024-ben ez az összeg kedvezmények nélkül havonta 418 000 forint.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.