Miközben Magyarországon közel kétmillió időskorú él, egyre kevesebb gyerek születik. Arról nem is beszélve, hogy évről évre egyre több család költözik külföldre, a (potenciális) nagymamák és nagypapák pedig unoka nélkül maradnak. Ezen segítene a Generációk Között Egyesület, ami összekötné a családokat az unokára vágyó idősekkel.
Még nem volt olyan régen, hogy iskola után a délutánjaimat, vagy a nyári szünet túlnyomó részét a nagyszüleimnél töltöttem. Rendszeresen kártékonykodtam az anyai nagymamám veteményesében, ahol a friss, zsenge borsó még ki sem fejlődött igazán a héjában, én már letéptem és megettem.
Gyűjtögettem a tojásokat az apai nagyapám tanyáján, ahol bosszúságára az unokatestvéreimmel szétrúgtuk a szénakazlat, miközben azon versenyeztünk, hogy ki ér fel hamarabb a tetejére, az apai nagymamám kis portáján pedig egy macska sem tudott elég gyorsan futni, hogy elmeneküljön előlem. Mama teheneket tartott, ő látta el a fél falut friss tehéntejjel, a biciklije csomagtartóján pedig - miközben a tejeskannákkal is egyensúlyozott - ott ültem én és fecsegtem, vagy épp a saját biciklimmel követtem.
Rengeteget tanultam tőlük a kemény munkáról, az alázatról és az egyszerű, vidéki élet szépségéről és értékeiről. Nekem Mama palacsintája a világon a legfinomabb és a mai napig azok a kedvenc délutánjaim, amikor a beszélgetéseink elkanyarodnak a régi idők irányába, és mesélnek a gyerekkorukról, az első szerelmükről vagy arról, hogy hogyan nevelték a szüleimet.
Vannak viszont családok, akik nem olyan szerencsések, mint amilyen a miénk, hogy négyből három nagyszülőm még mindig biciklivel szeli az utakat, még mindig veteményeznek, jószágokat tartanak, unokáznak és elmondják a történeteiket. Nekik szól egy remek kezdeményezés, amire Soroksár önkormányzatának oldalán, iskolakezdési támogatások keresgélése közben találtam rá.
Fogadj örökbe egy nagyszülőt
"Fogadj örökbe egy nagyszülőt, unokát és hozz örömet az életébe, miközben te is tanulhatsz belőle. Idős és fiatal szívek találkoznak ebben a különleges programban, ahol összekötjük a generációkat és új barátságokat építünk" - szól a Generációk Között Egyesület felhívása.
A kezdeményezés nem teljesen újkeletű, tavaly nyáron a Mirrort olvasva már belefutottam egy cikkbe arról, hogy egy angliai idősotthon vezetője hasonló kezdeményezést indított, miután az egyik idős, 93 éves lakó arról panaszkodott; egész életében vágyott arra, hogy lányunokája legyen, de ez nem adatott meg neki.
Ekkor fogalmazódott meg az otthon vezetőjében, Stacie Weaverben, hogy szervezhetnének olyan délutánokat, amikor kisgyerekes családok látogatnak el hozzájuk és együtt játszanak az ott lakó idősekkel. Ez pedig mindkét félnek előnyös.
Az elmúlt években számos kutatás világított rá például arra, hogy a nagyszülők kulcsfontosságú szerepet töltenek be a gyerekek életében. Amellett, hogy biztonságot nyújtanak és bölcs tanácsokat adnak, azok a gyerekek, akik közel állnak a nagyszüleikhez, kevesebb eséllyel lesznek depressziós felnőttek, de az agyműködésüket is serkenti az idősekkel töltött idő, ezek pedig az élettartamukra is kedvező hatással lehetnek. A nagyszülőknek pedig jólesik a törődés és hogy törődhetnek, az unokák pedig frissen és mozgásban tartják őket.
A magyarországi Generációk Között Egyesület kezdeményezése azoknak a családoknak és időseknek szól, akiknek valamilyen oknál fogva nincs unokájuk, vagy éppen nagymamájuk és nagypapájuk.
Pruneán Zsanett Kitti, az egyesület elnöke az Eduline-nak azt mondta; a saját baráti körében tapasztalta először az "igényt" az unokára vagy a nagyszülőre, mert egyes családok távol élnek egymástól, így a szülők nem tudják kire bízni a gyerekeiket, vagy egyszerűen csak hiányolják a gyerekeik életéből a nagyszülői jó tanácsokat és közös időtöltéseket.
Arról nem is beszélve, hogy miközben a KSH adatai szerint a Magyarországon élő időskorúak száma közel kétmillió fő, a születésszám hónapról hónapra negatív rekordokat dönt. 2024 májusában például mindössze 6284 gyerek született. Ez 760-nal kevesebb, mint egy évvel korábban, ráadásul ilyen kevés gyerek még egyetlen 31 napos hónapban sem jött a világra. Miközben tehát unokákra vágyó potenciális nagyszülők sokan vannak, unokák sajnos egyre kevesebben.
Ezen szeretne segíteni az egyesület azzal, hogy elsősorban programokon és rendezvényeken, például közös bográcsozásokon és társasjátékozásokon keresztül összeköti a családokat az unokára vágyó idősekkel.
"Ez még véletlenül sem arról szól, hogy bébiszittert találjanak, vagy eltartási szerződések szülessenek. Azt szeretnénk, hogy családok kapcsolódjanak össze, elfogadják egymást és pótcsaládtagok legyenek" - meséli Kitti, aki szerint a programok biztonságos teret és lehetőséget biztosítanak majd arra, hogy a családok és az idősek összeismerkedjenek, idővel pedig bizalmi viszonyba kerüljenek és egymás pótunokái, pótnagyszülei legyenek.
Mivel még nagyon friss a kezdeményezés, a programokat először csak Budapesten tervezik elindítani. Az egyesület elnöke ugyanakkor megjegyzi; szeretné, ha egy-két éven belül országos szinten kiterjeszthetnék.
"Egyesületünk azért jött létre, hogy összekapcsolja az érdeklődésikörben egyező „unokákat és nagyszülőket”. Olyan kapcsolatok kiépítése a célunk, ahol az egymásra lelt párok befogadják egymást a szívükbe és a családjukba is" - írják a honlapon.
A részletekről bővebben itt olvashattok.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
