Még mindig közel 5 órát tévéznek naponta a magyarok

Tévénézési időben Európában csak Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Románia előz meg minket.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzése szerint a Föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet néz tévét. Az európaiak ennél majdnem egy órával többet – átlagosan 3 óra 22 percet - töltenek a készülék előtt.

A magyarok azonban még ezen is túltesznek, ugyanis az ezredforduló óta továbbra is legalább 4 órát tévéznek egy átlagos napon.

A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján 2016 óta három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje. A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, de 2022-re már három alá csökkent az órák száma.

Európában 2014-re érték el az átlagos 4 órát, azonban az utóbbi években, a Covid-19 időszakától eltekintve, itt is csökkenés figyelhető meg.

A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig is az élen jártak. 2022-ben pedig a negyedik helyen volt Magyarország. Mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzött meg ebben a tekintetben bennünket. Világviszonylatban pedig a nyolcadik helyen állunk.

Európában egyedül a magyar tévénézők tartották meg a szokásaikat, mivel ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.

A felmérés a tévéműsorokra is kitért. Bár sok helyen a dráma- és vígjáték-sorozatok a legnépszerűbbek, Európában a szórakoztató reality műsorokat kedvelik jobban. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában, Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató és egyéb reality műsorok

Magyarországon a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó show-műsor volt.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.