Nyáry Krisztián író a magyar költészet napja alkalmából több érvet is felsorolt, miért érdemes verseket olvasni.
Gazdagítja a szókincset, fejleszti az empátiát, serkenti a kreativitást, de matematikából is jobban teljesítenek azok a gyerekek, akiknek olvasnak, vagy olvastatnak velük verseket - írja a Facebookon Nyáry Krisztián magyar író.
Nyáry Krisztián a magyar költészet napja alkalmából húsz érvet osztott meg arról, miért érdemes a gyerekeknek verseket olvasni, vagy verseket olvastatni velük.
A szerző többek között úgy véli, hogy a vers egy "egyedülálló szövegtanulási stratégia", amivel kapcsolatban azt írja:
"A vers 5000 évig sokkal inkább volt hangzó szöveg, mint olvasásra szánt, leírt sorok összessége. A mondott vagy énekelt vers teljesen másként hat, mint az olvasott szöveg. Nagyon gyorsan képesek vagyunk megjegyezni egy csak párszor hallott dalszöveget, még úgy is, hogy a nem érthető részeket automatikusan kitöltjük más szavakkal."
Miért érdemes gyerekeknek verset olvasni?Itt a magyar költészet napja. Olvassatok verseket – ma mindenki megoszt jó...
A magyar oktatás történetét számos meghatározó politikus és reformer alakította az elmúlt évszázadok során. Az iskolarendszer kiépítése, a tankötelezettség bevezetése vagy a felsőoktatás fejlesztése mind olyan változások, amelyek ismert oktatási miniszterek nevéhez köthetők - közülük gyűjtöttünk ki három kulcsfontosságú személyt.
Az érettségi előtti utolsó hetekben könnyű abba a hibába esni, hogy még több új anyagot próbáltok megtanulni, miközben nem biztos, hogy ez hozza a legtöbb pontot.
A leendő miniszterelnök a közösségi oldalán egy videóban reagált arra, hogy sajtóértesülések szerint Rubovszky Rita lesz az oktatási miniszter.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Elmagyarázzuk, mikor jelenhetnek meg a pontszámok a rendszerben.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
