Méhviaszból készült mellszoborral hívta fel a figyelmet a női mérnökökre a BME

Szeretnék láthatóvá tenni őket.

  • Székács Linda

Méhviaszból készült női mellszobrot avattak a Budapesti Műszaki Egyetemen Pécsi Eszter, az első magyar mérnöknő születésnapján, március 8-án - számolt be róla a BME.

“Március 8-a tavaszi, kicsit hűvös, kicsit szeles estéjén a női mérnökök láthatóságára, pontosabban annak hiányára hívta fel a figyelmet egy méhviaszból készült női mellszobor felavatásával a BME Építész Szakkollégiuma, a girlscanscan kollektíva, valamint a Pro Progressio Alapítvány és a BME EELISA közössége” - írják az egyetem honlapján.

Az egyetem azért ezt a napot választotta, mert március 8-án született Pécsi Eszter, az első magyar mérnöknő, ráadásul 1920-ban ezen a napon vette át a diplomáját, nem mellesleg pedig a Nemzetközi Nőnapot is ezen a napon ünnepeljük.

Honlapjukon azt írják, számos olyan, a BME-hez kötődő mérnök- és kutatónő van, akinek életútja méltó arra, hogy szoborral is megemlékezzen róla az egyetemi közösség, az intézmény területén mégsincs egyetlen olyan szobor sem, ami egy női mérnöknek állít emléket. Annak érdekében, hogy erre a hiányra felhívják a figyelmet, a méhviaszból készült szobrot meggyújtották.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.