Románia és Szerbia is megelőz minket - ezek a világ legboldogabb országai

Ma van a boldogság nemzetközi világnapja, ennek apropóján közétették az éves jelentést, ami összefoglalja, hogy mennyire boldogok az emberek a különböző országokban. Magyarország rontott tavalyhoz képest, de ami meglepőbb, hogy lényeges különbségek vannak a nemek és a generációk között.

  • Tornyos Kata

Magyarország öt helyet rontott tavalyhoz képest, ezzel az 56. helyre került a világ legboldogabb országai listáján. A Gallup Intézet évente megjelenő, 143 országot vizsgáló World Happiness Report jelentése szerint az élen nem meglepő módon idén is észak- és nyugat-európai országok szerepelnek.

A lista első helyén szereplő finneket Dánia, Izland, Svédország, Izrael, Hollandia, Norvégia, Luxemburg, Svájc és Ausztrália követi. Magyarországnál még a közép-amerikai Salvador és Brazília állampolgárai is boldogabbak, de még Koszovó és Románia is jóval előttünk állnak, hiszen ezek az országok a lista 29. és 32. helyét szerezték meg. A világ két legboldogtalanabb országa idén és tavaly is Afganisztán és Libanon lett.

A generációk között is hatalmas a különbség

Az idősebbek összességében boldogabbak, mint a fiatalok. Az 1965 előtt születettek negyed ponttal magasabbra értékelik az életüket, mint azok, akik 1980 után születtek. Például Norvégiában, Svédországban, Németországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Spanyolországban az idősek lényegesen boldogabbak, mint a fiatalok.

Ennek ellenére, sok olyan ország van, ahol a fiatalok rangsorolása több mint 40 hellyel magasabb, mint az idősebbeké, főleg Közép- és Kelet-Európában, valamint Latin-Amerikában. A legnagyobb különbség Horvátországban tapasztalható, ahol a fiatalok rangsorolása 66 hellyel magasabb, mint az idősebbeké. Legalább 50 helynyi különbség van Bulgária, Moldova és Szerbia esetében, és 40 és 50 hely közötti különbség Romániában, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban és Paraguayban.

A jelentés szerint ez azzal magyarázható, hogy Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró idősebb lakosságának sok traumája maradt a Jugoszlávia felbomlását követő háborúk és népírtások után.

Több negatív érzelemmel küzdenek meg a nők

A jelentés egyik ábrája azt mutatja be, hogy a 2021-2023 között a negatív érzelmek gyakorisága hogyan alakult az életkor függvényében a nők és a férfiak esetében. Az egész világra nézve – életkortól függetlenül – a negatív érzelmek átlagos gyakorisága magasabb a nők esetében, mint a férfiaknál, és a nemek közötti különbség kissé nő az ifjú korosztálytól az idősebbek felé.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.