A kelenföldi Rimaszombati úton lévő épületet korábban kollégiumként használták, most a 6,5 milliárd forintért árulják.
Az egykori kollégium eladása azért kapott nagyobb nyilvánosságot, mert Vitézy Dávid közlekedési szakember közösségi oldalán tette fel a kérdést, hogy miért kell eladni az egykor kollégiumként használt ingatlant, amelyre egyébként megkötés nélkül bármit lehet építeni. Ennek kapcsán a Telex megkérdezte a Fővárosi Önkormányzatot is, ahonnan Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes reagált az ügyre.
A válaszaiból kiderült, hogy most próbálják ötödik alkalommal eladni a volt kelenföldi kollégiumot. Először még tavaly márciusban hirdették meg, eredetileg 7 milliárd forintért, de sem akkor, sem pedig a később lefuttatott három körben nem érkezett egyetlen érvényes ajánlat sem annak ellenére, hogy az árat lejjebb vitték. Kiss szerint feltehetően a magas kamatok tartják vissza a beruházókat, de az árból nem szeretnének többet engedni, és ezzel is számolnak a 2024-es költségvetésben.
Kiss kitért arra is, hogy az épületet 2015-ben kapta vissza a főváros az államtól, és azóta, azaz közel 10 éve üresen áll. Az elmúlt időszakban csak időszakosan használták például télen néhányszor bevonták a hajléktalanellátásba a koli tornatermét. Hogy miért nem újítja fel Budapest a kollégiumot, Kiss azt válaszolta, túl sokba kerülne, hogy a kollégiumot újra lehessen használni, ha pedig azt szeretnék, hogy új funkciót is kapjon, például szocális bérlakásokat alakítsanak ki benne, az pedig még drágább lenne.Ezért jobbnak látják, ha az eladásból befolyó összeget egyéb lakhatási projektekbe forgatják be.
Mindez annak tükrében érdekes, hogy 2023 decembere óta 5 százalékkal drágultak az albérletárak a fővárosban, ami idén meghaladta a havi 250 ezer forintot.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
