Eladná a főváros az egykori kelenföldi kollégiumot

A kelenföldi Rimaszombati úton lévő épületet korábban kollégiumként használták, most a 6,5 milliárd forintért árulják.

Az egykori kollégium eladása azért kapott nagyobb nyilvánosságot, mert Vitézy Dávid közlekedési szakember közösségi oldalán tette fel a kérdést, hogy miért kell eladni az egykor kollégiumként használt ingatlant, amelyre egyébként megkötés nélkül bármit lehet építeni. Ennek kapcsán a Telex megkérdezte a Fővárosi Önkormányzatot is, ahonnan Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes reagált az ügyre.

A válaszaiból kiderült, hogy most próbálják ötödik alkalommal eladni a volt kelenföldi kollégiumot. Először még tavaly márciusban hirdették meg, eredetileg 7 milliárd forintért, de sem akkor, sem pedig a később lefuttatott három körben nem érkezett egyetlen érvényes ajánlat sem annak ellenére, hogy az árat lejjebb vitték. Kiss szerint feltehetően a magas kamatok tartják vissza a beruházókat, de az árból nem szeretnének többet engedni, és ezzel is számolnak a 2024-es költségvetésben.

Kiss kitért arra is, hogy az épületet 2015-ben kapta vissza a főváros az államtól, és azóta, azaz közel 10 éve üresen áll. Az elmúlt időszakban csak időszakosan használták például télen néhányszor bevonták a hajléktalanellátásba a koli tornatermét. Hogy miért nem újítja fel Budapest a kollégiumot, Kiss azt válaszolta, túl sokba kerülne, hogy a kollégiumot újra lehessen használni, ha pedig azt szeretnék, hogy új funkciót is kapjon, például szocális bérlakásokat alakítsanak ki benne, az pedig még drágább lenne.Ezért jobbnak látják, ha az eladásból befolyó összeget egyéb lakhatási projektekbe forgatják be.

Mindez annak tükrében érdekes, hogy 2023 decembere óta 5 százalékkal drágultak az albérletárak a fővárosban, ami idén meghaladta a havi 250 ezer forintot.

 

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.