GKI: pesszimistán látják pénzügyi helyzetüket a magyarok

Kevesebb lehetőségük van drágább termékeket vásárolni, de az ország gazdasági helyzetére is negatívan tekintenek a magyarok egy friss felmérés szerint.

  • Tornyos Kata

Három ponttal csökkent a GKI konjunktúraindex februárban, ezzel az értéke lényegében visszatért a tavaly év végi szintjére – írja a hvg.hu a gazdaságkutató közleménye alapján. A februári konjunktúrafelmérést az EU támogatásával készítették el.

Februárban a lakosság az elmúlt 12 hónapban tapasztalt pénzügyi helyzetét, és a következő 12 hónapra vonatkozó pénzügyi kilátásait is romlónak értékelte az előző hónaphoz képest, valamint arról számoltak be, hogy kevesebb lehetőségük van nagy értékű fogyasztási cikkeket vásárolni. A válaszadók jóval kedvezőtlenebbnek látták az ország következő 12 havi gazdasági helyzetét is.

A munkaerőpiacon negatív változás leginkább az iparban és az építőiparban érezhető, utóbbiban a foglalkoztatási várakozások is romlottak. A kereskedelemben és az üzleti szolgáltatók esetében viszont valamivel pozitívabb képet festett a felmérés eredménye.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.