A különleges ajándékot Fertőszögi Péter művészettörténész adta az iskolának.
150 éves zongorát ajándékozott a budapesti Zrínyi Miklós Gimnáziumnak Fertőszögi Péter művészettörténész és műtárgyszakértő - számolt be róla a Facebook oldalán.
A szakértő a bejegyzésében azt írja, a TV2 szerdai műsorában felbukkant, 1873-ban Bécsben készített zongorával kapcsolatban úgy érezte, nem szabad azt elengednie még akkor sem, ha nem tudja, hogy mit csinál majd vele.
"Mindenkinek csak gond a szállítása, a tárolása és a hangolása, ezért vesznek manapság inkább elektromos zongorát mindazok, akik ezen a hangszeren szeretnének játszani. A régi zongorákat pedig többnyire szétszedik, s jobb esetben ügyes asztalosok vagy képzőművészek legalább egyes részeit felhasználják más bútorokhoz vagy műalkotásokhoz. Én szerettem volna ezt elkerülni, ezért vettem meg a zongorát azzal a kitéttel, hogy egyelőre, amíg nem találok helyet neki, visszakerül oda, ahol addig volt" - írja.
Végül számos sikertelen próbálkozás után Fertőszögi úgy döntött, hogy ha elfogadják, a zongorát annak a gimnáziumnak ajándékozza, ahol korábban hat éven keresztül dolgozott középiskolai tanárként, és ahol esetleg az énekkar vezetője vagy egy tehetséges diák szívesen játszik majd rajta.
A Kincsvadászok forgatása során több esetben is előfordult, hogy egy tárgynál éreztem, nem szabad elengednem, még akkor...
Posted by Fertőszögi Péter on Wednesday, February 14, 2024
"Azonnal megegyeztünk, és február 5-én megérkezett a zongora a Zrínyibe. A mintegy fél évszázados múltra visszatekintő gimnázium így kapott egy 150 éves hangszert az alapításának 250. jubileumát ünneplő BÁV-tól – a szerencsés csillagállásnak köszönhetően végül a legjobb helyre került a zongora!" - teszi hozzá.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
