Még úgy is, hogy országos szinten némi csökkenés tapasztalható.
Kilenc fővárosi kerületben és két megyeszékhelyen is átlépte az egymillió forintos határt az eladó lakások négyzetméterára - írta meg az ingatlan.com felmérése alapján a hvg.hu.
Bár decemberhez képest januárban országos szinten stagnáltak vagy 0,1 százalékkal csökkentek az ingatlanárak, a fővárosban drágulás figyelhető meg. Egy hónap alatt mintegy 1,9 százalékkal emelkedtek az eladó lakások árai az ingatlan.com legfrissebb lakásindexe szerint.
"Már csak négy olyan fővárosi kerület van, ahol az új lakások átlagos négyzetméterára 1 millió forint alatt volt januárban"
- írja a portál.
Az új lakások átlagára a XVII., XVIII., XX. és a XXIII. kerületben 914-988 ezer forint között alakult, míg a XIII., XI. és XIV. kerületben már 1,3-1,6 millió forint közötti átlagárak jellemzőek, de a használt lakások négyzetméterárai is meghaladták az egymillió forintos határt kilenc fővárosi kerületben. Januárban a III. és a IX. kerületi lakások léptek be ebbe a kategóriába.
A használt lakások átlagára a felmérés szerint négyzetméterenként 975 ezer forint a fővárosban.
Először fordult elő ugyanakkor, hogy vidéki városokban is elérték az egymillió forintot a lakások négyzetméterenkénti árai. Debrecenben átlagosan 1, Zalaegerszegben azonban már 1,1 millió forintot kérnek, ami 300 ezer forinttal magasabb a tavalyi négyzetméterenkénti 739 ezer forinthoz képest.
A szakértők szerint ennek hátterében az állhat, hogy Debrecenbe autó- és akkumulátorgyárak, Zalaegerszegbe pedig harckocsigyár települt.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
