Kanyarójárvány miatt adott ki figyelmeztetést a WHO

Aggasztóan megugrottak az esetek, aminek a mellékhatásai akár vakság, valamint tüdő- és agyhártyagyulladás is lehetnek.

  • Székács Linda

2022-ben még csak 941 eset volt, tavaly viszont már több mint 42 ezer ember fertőződött meg kanyaróval Európában, ezért figyelmeztetést adott ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) - írja a BBC.

A WHO szerint a lázzal és kiütésekkel járó, influenzához hasonló betegség terjedésének oka, hogy a koronavírus-járvány alatt kevesebb gyerek kapott oltást kanyaró ellen: Angliában ez körülbelül 3,6 millió 16 éven aluli gyereket jelent. Éppen ezért az egészégügyi tisztviselők sürgetik a szülőket az Egyesült Királyságban csak kérhető, nálunk viszont kötelező oltás beadására, hiszen a betegség azért rendkívül veszélyes, mert annak szövődményeként akár tüdőgyulladás vagy agyhártyagyulladás is kialakulhat, ami bizonyos esetekben halálos lehet.

"Az oltás az egyetlen, ami megvédheti a gyerekeket ettől a potenciálisan veszélyes betegségtől"

- nyilatkozta Hans Kluge, az Egészségügyi Világszervezet európai regionális igazgatója.

A WHO arra kéri az európai régiójágoz tartozó országokat - beleértve Oroszországot és számos közép-ázsiai országot is - hogy próbálják meg megelőzni a kanyarójárvány kitörését. A legfertőzöttebb területek Oroszország és Kazahsztán, ahol körülbelül tízezer körüli volt a megbetegedés 2023-ban, míg Nyugat-Európában Nagy Britanniában a legmagasabb a fertőzöttek száma.

"Aki 1969 előtt született, az a magyarországi oltási rend szerint még nem kapott életkorhoz kötött kötelező, kanyaró elleni oltást. Ha már átesett a betegségen, életre szóló védettsége van. Az 1989/90-es tanévben vezették be a 6. osztályba járó gyermekek (általában 11 évesek) emlékeztető oltását, azaz aki 1978-ban született, már két oltást kapott. Az első oltást követően az oltottak 93-94%-a, a második után az oltottak 97-99%-a védett" - írják a Nemzeti Népegészségügyi Központ oldalán, amely szerint jelenleg háromkomponensű oltóanyag van Magyarországon forgalomban, ami a kanyarón kívül a rubeola és a mumpsz betegség elleni gyengített vírusokat is tartalmazza.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.