Aggasztóan megugrottak az esetek, aminek a mellékhatásai akár vakság, valamint tüdő- és agyhártyagyulladás is lehetnek.
2022-ben még csak 941 eset volt, tavaly viszont már több mint 42 ezer ember fertőződött meg kanyaróval Európában, ezért figyelmeztetést adott ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) - írja a BBC.
A WHO szerint a lázzal és kiütésekkel járó, influenzához hasonló betegség terjedésének oka, hogy a koronavírus-járvány alatt kevesebb gyerek kapott oltást kanyaró ellen: Angliában ez körülbelül 3,6 millió 16 éven aluli gyereket jelent. Éppen ezért az egészégügyi tisztviselők sürgetik a szülőket az Egyesült Királyságban csak kérhető, nálunk viszont kötelező oltás beadására, hiszen a betegség azért rendkívül veszélyes, mert annak szövődményeként akár tüdőgyulladás vagy agyhártyagyulladás is kialakulhat, ami bizonyos esetekben halálos lehet.
"Az oltás az egyetlen, ami megvédheti a gyerekeket ettől a potenciálisan veszélyes betegségtől"
- nyilatkozta Hans Kluge, az Egészségügyi Világszervezet európai regionális igazgatója.
A WHO arra kéri az európai régiójágoz tartozó országokat - beleértve Oroszországot és számos közép-ázsiai országot is - hogy próbálják meg megelőzni a kanyarójárvány kitörését. A legfertőzöttebb területek Oroszország és Kazahsztán, ahol körülbelül tízezer körüli volt a megbetegedés 2023-ban, míg Nyugat-Európában Nagy Britanniában a legmagasabb a fertőzöttek száma.
"Aki 1969 előtt született, az a magyarországi oltási rend szerint még nem kapott életkorhoz kötött kötelező, kanyaró elleni oltást. Ha már átesett a betegségen, életre szóló védettsége van. Az 1989/90-es tanévben vezették be a 6. osztályba járó gyermekek (általában 11 évesek) emlékeztető oltását, azaz aki 1978-ban született, már két oltást kapott. Az első oltást követően az oltottak 93-94%-a, a második után az oltottak 97-99%-a védett" - írják a Nemzeti Népegészségügyi Központ oldalán, amely szerint jelenleg háromkomponensű oltóanyag van Magyarországon forgalomban, ami a kanyarón kívül a rubeola és a mumpsz betegség elleni gyengített vírusokat is tartalmazza.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
