Halaszt a NASA: még legalább két évig nem lép ember a Holdra

A NASA 2026-ra halasztotta asztronautái holdraszállását.

  • Eduline/MTI

Az amerikai űrhivatal (NASA) kedden bejelentette, hogy még legalább két évet kell várni, míg asztronautái több mint 50 év után ismét a Holdon landolhatnak – olvasható az MTI-n.

A halsztás mögött a legénységet szállító űrhajóval kapcsolatos biztonsági aggodalmak állnak, de az űrruhákkal kapcsolatban is felmerültek problémák. A holdraszállást előkészítő Artemis 2-misszió szintén késik, most 2025 szeptemberére tervezik - közölte a NASA.

"A biztonság áll a prioritások élén" – hangsúlyozta Bill Nelson, a NASA igazgatója. Hozzátette: a halasztás további lehetőséget nyújt az Artemis-legénységek számára a kihívásokra való felkészülésben.

Az Artemis-program további késéseit azt követően jelentették be, hogy meghibásodott a hétfőn útnak indított Vulcan kereskedelmi űrrakéta üzemanyagtartálya, amely a Peregrine holdraszálló egységet szállította. A NASA holdraszálló programját az elmúlt évtizedben többször is lassítani kellett, ami több milliárd dollárral növelte a költségeket: a kormányzati ellenőrzések szerint a program költségei 2025-ig mintegy 93 milliárd dollárra (32 ezer milliárd forint) rúgnak majd.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna