A NASA 2026-ra halasztotta asztronautái holdraszállását.
Az amerikai űrhivatal (NASA) kedden bejelentette, hogy még legalább két évet kell várni, míg asztronautái több mint 50 év után ismét a Holdon landolhatnak – olvasható az MTI-n.
A halsztás mögött a legénységet szállító űrhajóval kapcsolatos biztonsági aggodalmak állnak, de az űrruhákkal kapcsolatban is felmerültek problémák. A holdraszállást előkészítő Artemis 2-misszió szintén késik, most 2025 szeptemberére tervezik - közölte a NASA.
"A biztonság áll a prioritások élén" – hangsúlyozta Bill Nelson, a NASA igazgatója. Hozzátette: a halasztás további lehetőséget nyújt az Artemis-legénységek számára a kihívásokra való felkészülésben.
Az Artemis-program további késéseit azt követően jelentették be, hogy meghibásodott a hétfőn útnak indított Vulcan kereskedelmi űrrakéta üzemanyagtartálya, amely a Peregrine holdraszálló egységet szállította. A NASA holdraszálló programját az elmúlt évtizedben többször is lassítani kellett, ami több milliárd dollárral növelte a költségeket: a kormányzati ellenőrzések szerint a program költségei 2025-ig mintegy 93 milliárd dollárra (32 ezer milliárd forint) rúgnak majd.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
