A feltárt dinoszauruszmaradványok egy viszonylag kisméretű, többnyire két lábon járó növényevő fajtól származnak.
2019 óta folytat ásatásokat az erdélyi Valiora nevű település közelében az ELTE Őslénytani Tanszék munkatársai által vezetett nemzetközi kutatócsoport. Feltárt leletegyüttesük számos, a kréta időszak legvégén élt növényevő gerinces állattól származó csontot tartalmaz, amelyeknek tudományos feldolgozása még jelenleg is zajlik – olvasható az egyetem honlapján. A feltárt faj a Rhabdodontidae nevet viselő családba tartozik.
"Az általunk most begyűjtött részleges csontvázak arra engednek következtetni, hogy ez a dinoszauruszcsalád további ismeretlen fajokat is tartalmazhat, és a csoport sokkal változatosabb lehetett, mint ahogy azt korábban feltételeztük”
– mondta Magyar János a publikáció első szerzője, az ELTE Őslénytani Tanszék doktorandusza.
Az újonnan előkerült maradványok a legteljesebb rhabdodontida-csontvázak a Hátszegi-medence nyugati régiójából. A csontok rendkívül jó állapotban őrződtek meg, viszonylag kevés törést és kopást szenvedtek el az eltelt évmilliók során. Továbbá olyan csontelemek is megtalálhatók közöttük, amelyek ezidáig nem voltak ismertek egyik Rhabdodontida dinoszaurusz esetében sem.
A késő kréta időszakból származó dinoszaurusz-fosszíliák sokkal ritkábbak Európában, mint például Ázsiában vagy Észak-Amerikában, és az előkerült maradványok is többnyire hiányos csontvázak vagy különálló csontelemek. Tehát eddig még nem ismert egyik rhabdodontida faj teljes csontváza sem, ami jelentősen megnehezíti a csoport rendszertanának kutatását.
A kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, a Kutatás, Innováció és Digitalizáció Minisztériuma, az ELTE Dinoszaurusz Kutatócsoport és a Bukaresti Tudományegyetem támogatta.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
