Jobb későn, mint soha: 92 évesen tanul írni-olvasni egy dédmama

14 évesen házasodott, gyereket nevelt és közben dolgozott, így esélye sem volt iskolába járni. Dédunokáitól inspirálva most viszont visszaült az iskolapadba egy 92 éves nő Indiában.

  • Tornyos Kata

Lényegesen megnőtt az átlagéletkor egy indiai iskolában, mióta a 92 éves Salima Khan beiratkozott. A dédnagymama - akit ismerősei csak Ammának hívnak - manapság nehezen tesz meg hosszabb utakat, mégis az elmúlt két évben olyan gyakran jelent meg az Uttar Pradesh-i iskolában, ahogy csak tudott – számolt be róla a Guardian.

Amma tanulás iránti lelkesedése inspirációvá vált a térségben, ahol a nők csaknem harmada analfabéta. Neki köszönhetően két menye és a dédunokájának 35 éves felesége is elkezdett írni-olvasni tanulni.

Amikor Amma gyerek volt, esélye sem volt az oktatásra, 14 éves korában házasodott össze, két évvel azelőtt, hogy India 1947-ben függetlenné vált a brit gyarmati uralom alól. Korlátozott lehetőségekkel rendelkezve, megélhetési gazdaként dolgozott, miközben négy fiút és egy lányt nevelt fel.

"A tanárom mindent megtanított nekem. Most pedig vár rám egy vizsga. Az iskolába azért mentem, mert szeretek tanulni, és sokat tanultam az igazgatónőnek köszönhetően. Tudok számolni és olvasni is"

– mondta Amma, aki azóta már túlvan a nemzeti írástudás vizsgán, amiről egy tanusítványa is lesz, ha sikeresen teljesítette.

 

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.