Jobb későn, mint soha: 92 évesen tanul írni-olvasni egy dédmama

14 évesen házasodott, gyereket nevelt és közben dolgozott, így esélye sem volt iskolába járni. Dédunokáitól inspirálva most viszont visszaült az iskolapadba egy 92 éves nő Indiában.

  • Tornyos Kata

Lényegesen megnőtt az átlagéletkor egy indiai iskolában, mióta a 92 éves Salima Khan beiratkozott. A dédnagymama - akit ismerősei csak Ammának hívnak - manapság nehezen tesz meg hosszabb utakat, mégis az elmúlt két évben olyan gyakran jelent meg az Uttar Pradesh-i iskolában, ahogy csak tudott – számolt be róla a Guardian.

Amma tanulás iránti lelkesedése inspirációvá vált a térségben, ahol a nők csaknem harmada analfabéta. Neki köszönhetően két menye és a dédunokájának 35 éves felesége is elkezdett írni-olvasni tanulni.

Amikor Amma gyerek volt, esélye sem volt az oktatásra, 14 éves korában házasodott össze, két évvel azelőtt, hogy India 1947-ben függetlenné vált a brit gyarmati uralom alól. Korlátozott lehetőségekkel rendelkezve, megélhetési gazdaként dolgozott, miközben négy fiút és egy lányt nevelt fel.

"A tanárom mindent megtanított nekem. Most pedig vár rám egy vizsga. Az iskolába azért mentem, mert szeretek tanulni, és sokat tanultam az igazgatónőnek köszönhetően. Tudok számolni és olvasni is"

– mondta Amma, aki azóta már túlvan a nemzeti írástudás vizsgán, amiről egy tanusítványa is lesz, ha sikeresen teljesítette.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.