Több tényező is megnehezíti a bérbeadók és a lakáskeresők dolgát 2024-ben is.
A folyamatosan szükülő kínálat miatt a bérleti díjak folyamatosan, trendszerűen nőhetnek, a drágulást pedig csak korrekciós jelleggel törheti meg egy-egy hónapban visszaesés. Ezzel együtt - elsősorban az egyszámjegyű inflációnak köszönhetően - kisebb lesz a bérletidíj-emelkedés mértéke az előző évhez képest, és összességében nem éri el a tavalyi szintet. Érdemi reálkereset-növekedés esetén a díjak emelkedése éves szinten alulról közelítheti a 19 százalékot, ha ez nem történik meg, várhatóan 10 százalék körül növekedhetnek átlagosan a fővárosi albérletárak - írja a lapunknak küldött közleményében a Rentingo.com.
A platform legfrissebb albérletpiaci elemzése szerint decemberben a budapesti bérbeadók átlagosan 239 ezer forintot kértek egy kiadó lakásért. 2022 és 2023 decembere között 19 százalékkal drágultak átlagosan az albérletek, ami ugyan komoly növekedés, de kisebb, mint a 2021-2022-es időszak 27 százalékos rekordja.
Az áremelés oka az infláció mellett a folyamatosan szűkülő kínálat, melynek oka egyrészt az, hogy kevés új építésű lakást adtak át, másrészt, hogy befektetési szempontból nem vonzó a használtlakás-piac sem, így lényegesen visszaesett az adásvételek száma.
"A bérlők ezért kevesebb lehetőség közül válogathattak, ami azt eredményezte, hogy próbálták követni az áremelkedést. Éves szinten az ő fizetési hajlandóságuk is 19 százalékkal nőtt, decemberben már átlagosan 223 ezer forintot voltak hajlandók fizetni egy bérlakásért" - írják.
Az albérletkereső platform ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy kereseti oldalt több tényező is felborította, olyanok, mint az Airbnb-s lakások, a gazdaság egyes szektorainak a korlátozása, és az orosz-ukrán háború miatt érkező menekültek.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
