A folyamatosan szükülő kínálat miatt a bérleti díjak folyamatosan, trendszerűen nőhetnek, a drágulást pedig csak korrekciós jelleggel törheti meg egy-egy hónapban visszaesés. Ezzel együtt - elsősorban az egyszámjegyű inflációnak köszönhetően - kisebb lesz a bérletidíj-emelkedés mértéke az előző évhez képest, és összességében nem éri el a tavalyi szintet. Érdemi reálkereset-növekedés esetén a díjak emelkedése éves szinten alulról közelítheti a 19 százalékot, ha ez nem történik meg, várhatóan 10 százalék körül növekedhetnek átlagosan a fővárosi albérletárak - írja a lapunknak küldött közleményében a Rentingo.com.
A platform legfrissebb albérletpiaci elemzése szerint decemberben a budapesti bérbeadók átlagosan 239 ezer forintot kértek egy kiadó lakásért. 2022 és 2023 decembere között 19 százalékkal drágultak átlagosan az albérletek, ami ugyan komoly növekedés, de kisebb, mint a 2021-2022-es időszak 27 százalékos rekordja.
Az áremelés oka az infláció mellett a folyamatosan szűkülő kínálat, melynek oka egyrészt az, hogy kevés új építésű lakást adtak át, másrészt, hogy befektetési szempontból nem vonzó a használtlakás-piac sem, így lényegesen visszaesett az adásvételek száma.
"A bérlők ezért kevesebb lehetőség közül válogathattak, ami azt eredményezte, hogy próbálták követni az áremelkedést. Éves szinten az ő fizetési hajlandóságuk is 19 százalékkal nőtt, decemberben már átlagosan 223 ezer forintot voltak hajlandók fizetni egy bérlakásért" - írják.
Az albérletkereső platform ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy kereseti oldalt több tényező is felborította, olyanok, mint az Airbnb-s lakások, a gazdaság egyes szektorainak a korlátozása, és az orosz-ukrán háború miatt érkező menekültek.
