Több tényező is megnehezíti a bérbeadók és a lakáskeresők dolgát 2024-ben is.
A folyamatosan szükülő kínálat miatt a bérleti díjak folyamatosan, trendszerűen nőhetnek, a drágulást pedig csak korrekciós jelleggel törheti meg egy-egy hónapban visszaesés. Ezzel együtt - elsősorban az egyszámjegyű inflációnak köszönhetően - kisebb lesz a bérletidíj-emelkedés mértéke az előző évhez képest, és összességében nem éri el a tavalyi szintet. Érdemi reálkereset-növekedés esetén a díjak emelkedése éves szinten alulról közelítheti a 19 százalékot, ha ez nem történik meg, várhatóan 10 százalék körül növekedhetnek átlagosan a fővárosi albérletárak - írja a lapunknak küldött közleményében a Rentingo.com.
A platform legfrissebb albérletpiaci elemzése szerint decemberben a budapesti bérbeadók átlagosan 239 ezer forintot kértek egy kiadó lakásért. 2022 és 2023 decembere között 19 százalékkal drágultak átlagosan az albérletek, ami ugyan komoly növekedés, de kisebb, mint a 2021-2022-es időszak 27 százalékos rekordja.
Az áremelés oka az infláció mellett a folyamatosan szűkülő kínálat, melynek oka egyrészt az, hogy kevés új építésű lakást adtak át, másrészt, hogy befektetési szempontból nem vonzó a használtlakás-piac sem, így lényegesen visszaesett az adásvételek száma.
"A bérlők ezért kevesebb lehetőség közül válogathattak, ami azt eredményezte, hogy próbálták követni az áremelkedést. Éves szinten az ő fizetési hajlandóságuk is 19 százalékkal nőtt, decemberben már átlagosan 223 ezer forintot voltak hajlandók fizetni egy bérlakásért" - írják.
Az albérletkereső platform ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy kereseti oldalt több tényező is felborította, olyanok, mint az Airbnb-s lakások, a gazdaság egyes szektorainak a korlátozása, és az orosz-ukrán háború miatt érkező menekültek.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
