Néhány százan kunoknak, hunoknak és jászoknak vallották magukat.
2439-en vallották magukat a Magyarországon honos népcsoportként továbbra sem elismert szkítának. Pontosabban ennyien mondták a kérdezőbiztosoknak, hogy a szkíta a “nemzetiségi, anyanyelvi, családi, baráti közösségben használt” nyelvük – írta meg a hvg.hu.
Tavaly a magukat szkítának vallók próbálkoztak nemzetiséggé válni, de nem jártak sikerrel. Pedig ennek előfeltételét teljesítették, hiszen az Országgyűlés akkor foglalkozik egyáltalán a kérdéssel, ha legalább ezer, magát az adott nemzetiséghez tartozónak valló magyar állampolgár aláírása összegyűlik ehhez.
Az Országgyűlés elfogadta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalását az aláírók nemzetiséghez tartozásának tudományos jogosságáról: „nem állnak fenn sem a fizikai, sem pedig a törvényi feltételei annak, hogy a több mint két évezrede a történelem színpadáról eltűnt szkítákat (…) ma is élő, saját hagyományait és nyelvét örző honos nemzetiségként lehessen elismerni” – állította az MTA.
A KSH nyilvános népszámlálási adataiból csak az eddigi 13 nemzetiség létszáma olvasható ki. Az első továbbra is a cigányság, de létszámuk a 2011-es 309 ezerről 2022-re 200 ezerre csökkent. A németek a másodikak, nekik 11 év alatt 132 ezerről 98 ezerre csökkent a számuk.
A hvg.hu kikérte a KSH-tól néhány nemzetiségként el nem ismert kisebbség friss népszámlálási adatait is, és ebből kiderült például, hogy kínainak 11592-en, orosznak pedig 11127-en vallották magukat.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
