2439-en vallották magukat a Magyarországon honos népcsoportként továbbra sem elismert szkítának. Pontosabban ennyien mondták a kérdezőbiztosoknak, hogy a szkíta a “nemzetiségi, anyanyelvi, családi, baráti közösségben használt” nyelvük – írta meg a hvg.hu.
Tavaly a magukat szkítának vallók próbálkoztak nemzetiséggé válni, de nem jártak sikerrel. Pedig ennek előfeltételét teljesítették, hiszen az Országgyűlés akkor foglalkozik egyáltalán a kérdéssel, ha legalább ezer, magát az adott nemzetiséghez tartozónak valló magyar állampolgár aláírása összegyűlik ehhez.
Az Országgyűlés elfogadta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalását az aláírók nemzetiséghez tartozásának tudományos jogosságáról: „nem állnak fenn sem a fizikai, sem pedig a törvényi feltételei annak, hogy a több mint két évezrede a történelem színpadáról eltűnt szkítákat (…) ma is élő, saját hagyományait és nyelvét örző honos nemzetiségként lehessen elismerni” – állította az MTA.
A KSH nyilvános népszámlálási adataiból csak az eddigi 13 nemzetiség létszáma olvasható ki. Az első továbbra is a cigányság, de létszámuk a 2011-es 309 ezerről 2022-re 200 ezerre csökkent. A németek a másodikak, nekik 11 év alatt 132 ezerről 98 ezerre csökkent a számuk.
A hvg.hu kikérte a KSH-tól néhány nemzetiségként el nem ismert kisebbség friss népszámlálási adatait is, és ebből kiderült például, hogy kínainak 11592-en, orosznak pedig 11127-en vallották magukat.
