Óránként akár 120 hullócsillagot is láthattok, ha december 14-én este felnéztek az égre. Érkezik a Geminidák-meteorraj.
Pheaton: az üstökösszerű kisbolygó
A Geminidák attól is különlegesek, hogy nem üstökösből, hanem a Phaethon nevű kisbolygóból származnak, amely egyébként kisbolygó létére üstökösszerű tulajdonságokat is mutat. Pályáján a Naphoz közeledve extrém módon felfényesedik és csóvát ereszt, közben mintegy "kipöfögi" magából a Geminidák-meteorrajt, ami óránként százhúsz hullócsillagot produkál majd december közepén - olvasható csillagvizsgáló MTI-nek küldött közleményében.
A kutatók feltételezése szerint amint a Phaethon megközelíti a Napot, a csillag hője extrém módon felhevíti a felszínét, ami a földi kiszáradt tómedrek sárrepedéseihez hasonló jelenséggel jár. Ilyenkor a felrepedt kőzetdarabok elhagyhatják a felszínt, csóvát alkothatnak, és táplálhatják a Geminidákat.
Így láthatjátok a legtöbb hullócsillagot
A Geminidák-meteorraj megfigyelésére legalkalmasabb időpont ebben az évben december 14-én, csütörtökön az esti órákban lesz. Ekkor már felkel a raj radiánsa, vagyis az a pont, ahonnan a meteorok égi pályája kiindulni látszik. Az előrejelzések szerint a legnagyobb aktivitás a kora esti órákban lesz, 20 óra körül. A bátrabbaknak érdemes éjfél után is kimenni, ugyanis hajnalban fordul úgy a Föld, hogy "szemből" kapja a meteorokat, ezáltal minden porszemcsével frontálisan ütközik, nagyobb relatív sebességgel.Jó hír, hogy ezen az estén a Hold vékony, fiatal sarlója hamar lenyugszik, így nem okoz jelentős háttérfényt. Ettől függetlenül, ha sok hullócsillagot szeretnétek látni, akkor válasszatok olyan helyet, ami sötét, viszonylag messze van a városi fényektől, és ahonnan az égbolt nagy részét zavartalanul kémlelhetitek. Tökéles meteorvadász-terep Budapesten például a Normafa, vagy a Hármashatár-hegy.
Ha pedig jobban el szeretnétek merülni a hullócsillócsillagok világában, regisztráljatok a Svábhegyi Csillagvizsgáló programjára.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
