Az Európai Unió tagállamaiban végzett felmérése alapján Ausztria lett a legboldogabb ország. Magyarország a sor végén kullog.
Az Eurostat életminőségi mutatóinak éves közzétételében Ausztria a 10-ből összesen 7,9 pontot ért el, amivel az Európai Unió tagállamai közül a legboldogabb ország lett. A második helyen, ugyan azzal a pontszámmal (7,7) Lengyelország, Finnország és Románia osztozik.
A skála másik végén, a legalacsonyabb pontszámmal Bulgária áll. Ez az egyetlen ország, ami kevesebb, mint hat (5,6) pontot ért el a válaszadók életével való elégedettség indexében.
Magyarország az elért 6,9 pontjával, amivel csak Horvátországot, Lettországot, Görögországot, Németországot és az utolsó helyezett Bulgáriát előzte meg.
Az Eurostat szerint a kiadványuk célja, hogy az „európai országok szubjektív jóléti tendenciáját megmutassák”. Hozzátették, hogy az uniós polgárok általában elégedettek voltak az életükkel, amit a 10 pontból átlagosan 7,1 pontra értékeltek. Ez alapján Magyarország az átlag alatt teljesített.
A felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók általános elégedettségét erősebben befolyásolta az iskolai végzettség, a család és a pénzügyi stabilitás, mint a gazdasági tényezők.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
