Hatszázezer forint és hatvan próbálkozás: eddig próbálkozott a KRESZ-vizsgával egy brit állampolgár

Végül sikerült neki, de a tanulóvezetés és a forgalmi vizsga még hátravan a jogosítványig.

  • Székács Linda

Valakinek több mint hatszázezer forintnyi elköltött összeg és hatvan próbálkozás után sikerült letennie a KRESZ-vizsgáját - számolt be róla a BBC.

A lap szerint a meg nem nevezett személy - akiről még azt sem lehet tudni, hogy férfi-e vagy nő - 59 alkalommal bukott meg a jogosítványszerzéshez szükséges KRESZ-vizsgán, aminek sikerességéhez minimum 43 kérdésre kell jól válaszolni, és amit egy 14 forgalmi helyzetet bemutató videóból álló kérdéssor követ.

Nagy-Britanniában egyébként egy KRESZ-vizsga 23 fontba (körülbelül 10 ezer forint) kerül, az említett személy azonban a hatvan próbálkozás miatt 1830 fontot, átszámítva közel 610 ezer forintot költöttt az írásbeli vizsgára.

A BBC szerint rajta kívül még hárman voltak, akik több mint ötven alkalom után tudták teljesíteni a tanulóvezetés elkezdéséhez szükséges vizsgát.

Ti átmennétek a vizsgán?

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.