Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Végül sikerült neki, de a tanulóvezetés és a forgalmi vizsga még hátravan a jogosítványig.
Valakinek több mint hatszázezer forintnyi elköltött összeg és hatvan próbálkozás után sikerült letennie a KRESZ-vizsgáját - számolt be róla a BBC.
A lap szerint a meg nem nevezett személy - akiről még azt sem lehet tudni, hogy férfi-e vagy nő - 59 alkalommal bukott meg a jogosítványszerzéshez szükséges KRESZ-vizsgán, aminek sikerességéhez minimum 43 kérdésre kell jól válaszolni, és amit egy 14 forgalmi helyzetet bemutató videóból álló kérdéssor követ.
Nagy-Britanniában egyébként egy KRESZ-vizsga 23 fontba (körülbelül 10 ezer forint) kerül, az említett személy azonban a hatvan próbálkozás miatt 1830 fontot, átszámítva közel 610 ezer forintot költöttt az írásbeli vizsgára.
A BBC szerint rajta kívül még hárman voltak, akik több mint ötven alkalom után tudták teljesíteni a tanulóvezetés elkezdéséhez szükséges vizsgát.
Ti átmennétek a vizsgán?
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.