A kreativitást és emberi kapcsolatokat igénylő munkákkal egyelőre nem tudja felvenni a versenyt.
A mesterséges intelligencia jelenleg az emberek által végezhető munkakörök körülbelül negyedét képes elvégezni, így az Európai Unióban és az Egyesült Államokban körülbelül 300 millió munkahely szűnhet meg az automatizáció miatt - derül ki a Goldman Sachs márciusi jelentéséből, amiről a BBC számolt be.
Martin Ford, a Rule of the Robots című könyv szerint a változás nem csak egyéneket érinthet, hanem rendszerszintű lehet, ráadásul nagy valószínűséggel mindenkit egyszerre érint majd, ami a teljes gazdaságra hatással lesz.
Bizonyos munkakörök esetében azonban egyelőre nem kell aggódniuk a munkavállalóknak, hiszen azokat a mesterséges intelligenciával egyelőre nem lehet helyettesíteni. A szakember szerint ezek közé tartoznak például a kreativitást igénylő munkák, ahol nem csak rendszerezni kell a dolgokat, de folyton új ötletekkel és megoldásokkal előállni. Ilyen például az orvostudomány, a jog és egyéb tudományos területek.
A második kategóriába azok a munkakörök tartoznak, ahol emberi, személyes kapcsolatok kialakítására van szükség, és egymás megértése is fontos lehet. Ilyen szakma például az ápolás és betegellátás, az üzleti tanácsadás és az oknyomozó újságírás, hiszen a mesterséges intelligencia egyelőre nem képes kapcsolatok létesítésére. Továbbá egyelőre bizonyos kétkezi munkákat sem tud elvégezni, így a jövőben is szükség lesz villanyszerelőkre, vízvezetékszerelőkre és hegesztőkre, hiszen a különböző problémák miatt itt is folyamatosan új megoldási lehetőségekre van szükség, ezt a képességet pedig egyelőre nehéz megtanítani a mesterséges intelligenciának.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy ezek a területek ne lennének "veszélyben", hiszen bizonyos részeiken már most is alkalmazzák az AI-t. Az orvoslásban például többek között a rákos sejtek felismerésében, ahol így a mesterséges intelligencia együttműködik az emberi tudással és képességekkel.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
