A kreativitást és emberi kapcsolatokat igénylő munkákkal egyelőre nem tudja felvenni a versenyt.
A mesterséges intelligencia jelenleg az emberek által végezhető munkakörök körülbelül negyedét képes elvégezni, így az Európai Unióban és az Egyesült Államokban körülbelül 300 millió munkahely szűnhet meg az automatizáció miatt - derül ki a Goldman Sachs márciusi jelentéséből, amiről a BBC számolt be.
Martin Ford, a Rule of the Robots című könyv szerint a változás nem csak egyéneket érinthet, hanem rendszerszintű lehet, ráadásul nagy valószínűséggel mindenkit egyszerre érint majd, ami a teljes gazdaságra hatással lesz.
Bizonyos munkakörök esetében azonban egyelőre nem kell aggódniuk a munkavállalóknak, hiszen azokat a mesterséges intelligenciával egyelőre nem lehet helyettesíteni. A szakember szerint ezek közé tartoznak például a kreativitást igénylő munkák, ahol nem csak rendszerezni kell a dolgokat, de folyton új ötletekkel és megoldásokkal előállni. Ilyen például az orvostudomány, a jog és egyéb tudományos területek.
A második kategóriába azok a munkakörök tartoznak, ahol emberi, személyes kapcsolatok kialakítására van szükség, és egymás megértése is fontos lehet. Ilyen szakma például az ápolás és betegellátás, az üzleti tanácsadás és az oknyomozó újságírás, hiszen a mesterséges intelligencia egyelőre nem képes kapcsolatok létesítésére. Továbbá egyelőre bizonyos kétkezi munkákat sem tud elvégezni, így a jövőben is szükség lesz villanyszerelőkre, vízvezetékszerelőkre és hegesztőkre, hiszen a különböző problémák miatt itt is folyamatosan új megoldási lehetőségekre van szükség, ezt a képességet pedig egyelőre nehéz megtanítani a mesterséges intelligenciának.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy ezek a területek ne lennének "veszélyben", hiszen bizonyos részeiken már most is alkalmazzák az AI-t. Az orvoslásban például többek között a rákos sejtek felismerésében, ahol így a mesterséges intelligencia együttműködik az emberi tudással és képességekkel.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
