Magyarországon és a világon is az elsők között.
"Együttműködési megállapodást kötött a Neumann János Egyetem és a Promptmaster annak érdekében, hogy elősegítsék a mesterséges intelligencia felsőoktatásba való integrálását. A közös munka első lépéseként elindítják az ország első akkreditált ChatGPT egyetemi képzését, mely szabadon választható tárgyként fut majd februártól" - írják a lapunknak küldött sajtóközleményben.
A 47 országban oktató cég segítségével a diákok egy 2 kredites szabadon választható tantárgy keretében sajátíthatják el, hogyan nyerhetnek ki pontos, és jó minőségű válaszokat a nyelvi modellből. A közlemény szerint a Neumann János Egyetem kurzusán megszerzett készségek birtokában a diákok "bármilyen szellemi munkát hatékonyabban, és gyorsabban végezhetnek el, amely versenyelőnyt biztosíthat számukra a munkaerőpiacon," ráadásul mindezt a világon az elsők között.
“Hiszünk abban, hogy a ChatGPT képességeinek elsajátítása egy új korszakot nyit meg hallgatóink előtt. A nyelvi AI rendszerek alkalmazását pedig nem csak az oktatásban, hanem a kutatás-fejlesztési projektjeink kapcsán is célunk alkalmazni" - mondta Berczeli Miklós, a Neumann János Egyetem Pályázati Irodáért és Ipari együttműködésekért felelős megbízottja és adjunktusa.
A kezdeményezés ráadásul az oktatók munkáját is megkönnyíti, mivel az AI egy olyan tanársegédként funkcionál majd az egyetemen, aki "mindig rendelkezésre áll, sosem betegszik meg, nem vesz ki szabadságot, bármikor lehet zavarni és azonnal választ ad a kellő hozzáértéssel megfogalmazott kérdésekre."
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
