A friss felmérés alapján Svájc már tizedik éve töretlenül az első helyen áll. 134 ország közül Magyarország egy helyezést rontva idén a 38. helyre került.
Svájc, Szingapúr és az Egyesült Államok - az Insead által közzétett Globális Tehetség-versenyképességi Index szerint ezek azok az országok, ahol a legtöbb kiemelkedően tehetséges ember él.
A listában összesen 134 országot állítottak sorrendbe olyan szempontok szerint, mint az, hogy hogyan vonzzák a tehetségeket, milyen stratégiákat dolgoznak ki a gazdaságuk fellendítésére, hogyan tartják meg az ott élő tehetséges embereket és milyen forrásokat biztosítanak a döntéshozók számára, hogy megértsék a globális versenyképesség fontosságát.
A lista első tíz helyére bekerült többek között
Míg tehát az európai országok továbbra is tartják a helyüket a lista elején, idén először fordult elő, hogy Japán kiesett a legjobb 25-ből, és helyét Dél-Korea vette át, de a feltörekvő országok közé tartozik Kína, Indonézia, Mexikó és Brazília is.
Az első 25 helyezett listáját itt láthatjátok:
A felmérés szerint egyébként Svájc az erős szociális hálójának és természeti környezetének köszönheti az első helyezést. Szingapúrt a magasan képzett munkaerő és az innovatív gazdasága miatt, az Egyesült Államokat pedig a világszínvonalú egyetemei és üzleti iskolái miatt sorolták a legjobbak közé.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
