A friss felmérés alapján Svájc már tizedik éve töretlenül az első helyen áll. 134 ország közül Magyarország egy helyezést rontva idén a 38. helyre került.
Svájc, Szingapúr és az Egyesült Államok - az Insead által közzétett Globális Tehetség-versenyképességi Index szerint ezek azok az országok, ahol a legtöbb kiemelkedően tehetséges ember él.
A listában összesen 134 országot állítottak sorrendbe olyan szempontok szerint, mint az, hogy hogyan vonzzák a tehetségeket, milyen stratégiákat dolgoznak ki a gazdaságuk fellendítésére, hogyan tartják meg az ott élő tehetséges embereket és milyen forrásokat biztosítanak a döntéshozók számára, hogy megértsék a globális versenyképesség fontosságát.
A lista első tíz helyére bekerült többek között
Míg tehát az európai országok továbbra is tartják a helyüket a lista elején, idén először fordult elő, hogy Japán kiesett a legjobb 25-ből, és helyét Dél-Korea vette át, de a feltörekvő országok közé tartozik Kína, Indonézia, Mexikó és Brazília is.
Az első 25 helyezett listáját itt láthatjátok:
A felmérés szerint egyébként Svájc az erős szociális hálójának és természeti környezetének köszönheti az első helyezést. Szingapúrt a magasan képzett munkaerő és az innovatív gazdasága miatt, az Egyesült Államokat pedig a világszínvonalú egyetemei és üzleti iskolái miatt sorolták a legjobbak közé.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
