Friss rangsor: ezekben az országokban élnek a világ legtehetségesebb emberei

A friss felmérés alapján Svájc már tizedik éve töretlenül az első helyen áll. 134 ország közül Magyarország egy helyezést rontva idén a 38. helyre került.

  • Eduline

Svájc, Szingapúr és az Egyesült Államok - az Insead által közzétett Globális Tehetség-versenyképességi Index szerint ezek azok az országok, ahol a legtöbb kiemelkedően tehetséges ember él.

A listában összesen 134 országot állítottak sorrendbe olyan szempontok szerint, mint az, hogy hogyan vonzzák a tehetségeket, milyen stratégiákat dolgoznak ki a gazdaságuk fellendítésére, hogyan tartják meg az ott élő tehetséges embereket és milyen forrásokat biztosítanak a döntéshozók számára, hogy megértsék a globális versenyképesség fontosságát.

A lista első tíz helyére bekerült többek között

  • Dánia,
  • Hollandia,
  • Finnország,
  • Norvégia,
  • Svédország,
  • és az Egyesült Királyság is.

Míg tehát az európai országok továbbra is tartják a helyüket a lista elején, idén először fordult elő, hogy Japán kiesett a legjobb 25-ből, és helyét Dél-Korea vette át, de a feltörekvő országok közé tartozik Kína, Indonézia, Mexikó és Brazília is.

Az első 25 helyezett listáját itt láthatjátok:

Insead

A 27 EU-tagország közül egyébként Magyarország a 23., az összes részt vevő ország közül pedig a 38. helyen végzett. A térség országai közül többek között megelőzött minket

  • Ausztria (17.),
  • Észtország (20.),
  • Csehország (23.),
  • Szlovénia (28.),
  • Litvánia (31.),
  • Lettország (33.),
  • Szlovákia (36.),
  • és Lengyelország (37.) is.

A felmérés szerint egyébként Svájc az erős szociális hálójának és természeti környezetének köszönheti az első helyezést. Szingapúrt a magasan képzett munkaerő és az innovatív gazdasága miatt, az Egyesült Államokat pedig a világszínvonalú egyetemei és üzleti iskolái miatt sorolták a legjobbak közé.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.