Friss rangsor: ezekben az országokban élnek a világ legtehetségesebb emberei

A friss felmérés alapján Svájc már tizedik éve töretlenül az első helyen áll. 134 ország közül Magyarország egy helyezést rontva idén a 38. helyre került.

  • Eduline

Svájc, Szingapúr és az Egyesült Államok - az Insead által közzétett Globális Tehetség-versenyképességi Index szerint ezek azok az országok, ahol a legtöbb kiemelkedően tehetséges ember él.

A listában összesen 134 országot állítottak sorrendbe olyan szempontok szerint, mint az, hogy hogyan vonzzák a tehetségeket, milyen stratégiákat dolgoznak ki a gazdaságuk fellendítésére, hogyan tartják meg az ott élő tehetséges embereket és milyen forrásokat biztosítanak a döntéshozók számára, hogy megértsék a globális versenyképesség fontosságát.

A lista első tíz helyére bekerült többek között

  • Dánia,
  • Hollandia,
  • Finnország,
  • Norvégia,
  • Svédország,
  • és az Egyesült Királyság is.

Míg tehát az európai országok továbbra is tartják a helyüket a lista elején, idén először fordult elő, hogy Japán kiesett a legjobb 25-ből, és helyét Dél-Korea vette át, de a feltörekvő országok közé tartozik Kína, Indonézia, Mexikó és Brazília is.

Az első 25 helyezett listáját itt láthatjátok:

Insead
A 27 EU-tagország közül egyébként Magyarország a 23., az összes részt vevő ország közül pedig a 38. helyen végzett. A térség országai közül többek között megelőzött minket
  • Ausztria (17.),
  • Észtország (20.),
  • Csehország (23.),
  • Szlovénia (28.),
  • Litvánia (31.),
  • Lettország (33.),
  • Szlovákia (36.),
  • és Lengyelország (37.) is.

A felmérés szerint egyébként Svájc az erős szociális hálójának és természeti környezetének köszönheti az első helyezést. Szingapúrt a magasan képzett munkaerő és az innovatív gazdasága miatt, az Egyesült Államokat pedig a világszínvonalú egyetemei és üzleti iskolái miatt sorolták a legjobbak közé.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.