Bár nem tapasztalt mellékhatást az oltás után, ennek ellenére a nagyharsányi tanár beperelte oltóorvosait. A Pécsi Ítélőtábla döntött az ügyben.
Költő Előd 2021-ben kapta meg három koronavírus elleni mRNS alapú oltását egy baranyai kórházban. A pedagógus nem szeretette volna felvenni vakcinát, de csak akkor tarthatta meg állását, ha Covid ellen beoltatja magát.
Az oltás után különösebb mellékhatást nem tapasztalt, mégis 2023 tavaszán feljelentette a kórház három orvosát, akik annak idején beadták neki a vakcinát. A tanár azzal indokolta döntését, hogy az orvosok nem tájékoztatták a pácienseket arról, hogy az injekció „kísérleti gyógyszer”, így mellékhatásai ismeretlenek - írja a Népszava.
Az egészségügyi önrendelkezési jog megsértésének gyanújával indított nyomozást a rendőrség bűncselekmény hiányában lezárta, de a pedagógus nem adta fel: a Vészharang Egyesület jogi segítségével pótmagánvádas eljárást indított. Ebben a kórházigazgatót vádolta meg azzal, hogy nem utasította az orvosokat arra, hogy adjanak az oltottaknak felvilágosítást. Költő Előd a lapnak azt nyilatkozta, bízott abban, hogy a bíróság neki ad igazat, és az ítélet kártérítési jogalapot jelenthet azoknak, akiknek az oltástól megromlott az egészsége. Emellett az is a célja volt a tanárnak, hogy a munkáltatók többé ne kényszeríthessék alkalmazottjaikat a kísérleti védőoltás felvételére.
A Pécsi Törvényszék augusztusban tárgyalást mellőzése mellett döntött, mert úgy látták, nem történt bűncselekmény, ugyanis köztudott volt, hogy az oltást ideiglenes engedély alapján adják be az embereknek. Ezután Költő Előd jogi képviselője fellebbezett, ezért került az ügy a táblabíróságra. A vádindítványt a másodfokú bíróság is elutasította azzal az indokkal, hogy a pedagógus eredetileg a kórházigazgató ellen nem tett feljelentést, így vele szemben pótmagánvádlóként sem léphet fel.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
