Szinte fekete a vize a világ legsötétebb folyójának

A "dzsungel teájának" tartják a kongói Rukit. Svájci kutatók azt vizsgálták, mitől szinte fekete a vize.

A zürichi Műszaki Egyetem (ETH Zürich) által vezetett nemzetközi kutatócsoport szerint a Ruki vize azért olyan sötét, mert medrének enyhe lejtése miatt alig hordoz üledéket, viszont nagy mennyiségű oldott szerves anyag található benne.

A kutatók szerint könnyen előfordulhat, hogy a Ruki a világ legsötétebb folyója, ugyanis a vize:

  • négyszer több szerves szénvegyületet tartalmaz, mint a Kongó folyó
  • és másfélszer többet, mint az Amazonas mellékfolyója, a Rio Negro.

A tanulmányból kiderült, hogy a széntartalmú anyagok nagy része az esővízzel kerül a folyóba. Az eső a dzsungelben lévő elhalt növényzetből szerves vegyületeket old ki, ráadásul a Ruki az esős évszakban el is árasztja az erdőt. Ilyenkor a víz hetekig derékmagasságban áll az erdőben - írja az MTI.

A folyó az esős évszakban el is árasztja az erdőt. A víz ilyenkor gyakran hetekig derékmagasságban áll az erdőben, és csak nagyon lassan folyik el, így még több szerves anyag jut a Rukiba.

A Ruki tulajdonképpen dzsungel teája

- fogalmazott Travis Drake, az ETH Zürich kutatója.

Fontos megjegyezni, hogy a Ruki vízgyűjtő területét, amely négyszer akkora mint Svájc, érintetlen esőerdő borítja. Ezen kívül a folyó mentén hatalmas tőzeglápok vannak, amelyek a bennük lévő elpusztult, de még nem le nem bomlott növényi részek miatt rengeteg szén-dioxodot nyelnek el.

 

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.