A zürichi Műszaki Egyetem (ETH Zürich) által vezetett nemzetközi kutatócsoport szerint a Ruki vize azért olyan sötét, mert medrének enyhe lejtése miatt alig hordoz üledéket, viszont nagy mennyiségű oldott szerves anyag található benne.
A kutatók szerint könnyen előfordulhat, hogy a Ruki a világ legsötétebb folyója, ugyanis a vize:
- négyszer több szerves szénvegyületet tartalmaz, mint a Kongó folyó
- és másfélszer többet, mint az Amazonas mellékfolyója, a Rio Negro.
A tanulmányból kiderült, hogy a széntartalmú anyagok nagy része az esővízzel kerül a folyóba. Az eső a dzsungelben lévő elhalt növényzetből szerves vegyületeket old ki, ráadásul a Ruki az esős évszakban el is árasztja az erdőt. Ilyenkor a víz hetekig derékmagasságban áll az erdőben - írja az MTI.
A folyó az esős évszakban el is árasztja az erdőt. A víz ilyenkor gyakran hetekig derékmagasságban áll az erdőben, és csak nagyon lassan folyik el, így még több szerves anyag jut a Rukiba.
A Ruki tulajdonképpen dzsungel teája
- fogalmazott Travis Drake, az ETH Zürich kutatója.
Fontos megjegyezni, hogy a Ruki vízgyűjtő területét, amely négyszer akkora mint Svájc, érintetlen esőerdő borítja. Ezen kívül a folyó mentén hatalmas tőzeglápok vannak, amelyek a bennük lévő elpusztult, de még nem le nem bomlott növényi részek miatt rengeteg szén-dioxodot nyelnek el.
