A New York Times bestsellerlistájára került fel egy nem létező könyv - az egész átverés volt

Jean Sehpherd rádiós műsorvezetőt annyira zavarták a bestsellerlisták, hogy elhatározta megtréfálja a rendszert Amerikában.

Az 1950-es években Shepherd a New York-i WOR rádiónál dolgozott, ahol a hajnali órákban szórakoztatta a hallgatóit – írta meg a Telex. A műsorvezetőt kifejezetten zavarta, hogy az egész város listákkal van tele, ami szerinte a „nappali emberek” erőltetett szabályainak egyik eredménye volt.

Az ötvenes évek közepén egyszer azzal találta szembe magát, hogy amikor egy konkrét könyvet keresett a boltban, az eladó felvilágosította, hogy az nem létezik. Ez nem volt igaz, azonban az árus azzal érvelt, hogy mivel a könyv nem szerepelt a listáján, így nem is létezett. Ennek az eseménynek a következtében Sepherd elhatározta, hogy meghekkeli a rendszert, amihez a műsorát hallgató rajongói segítségét kérte.

Megkérte a hallgatóit, hogy menjenek be a könyvesboltokba és keressenek egy olyan könyvet az eladóknál, ami valójában nem is létezik. A kitalált műnek az I, Libertine címet adta, amit az állítólagos Frederick R. Ewing, a 18. századi brit erotika szakértője írt.

Rengetegen rohamozták meg az amerikai könyvesboltokat, azzal a szándékkal, hogy megvásárolják a nem létező könyvet. Voltak olyan könyvtárakban dolgozó rajongói is a rádiósnak, akik meghamisították a katalógusokat, hogy úgy tűnjön, mintha tényleg létezne a könyv.

A bestsellerlisták összeállítása során ugyanis nagyban befolyásolja a listára való felkerülés esélyét, ha az adott könyvek eladási adatai jobbak az átlagnál.

A sok lelkes résztvevő miatt a terv bevált, ugyanis a könyv felkerült a bestsellerlistákra. Kritikák is készültek a könyvről, sőt volt olyan újságíró, aki lehozott egy cikket, amiben az íróval készített interjút, annak ellenére, hogy se a könyv, se az író nem létezett igazából.

Egy kiadó tulajdonosa, aki nagy rajongója volt Jean Sehpherdnek, megkérte, hogy Ted Sturgeonnal, aki fikciós írásairól volt híres, együtt írják meg a könyvet. Összesen harminc nap alatt el is készültek a művel, amit 1956. szeptember 20-án publikáltak.

Bár nagy sikert nem aratott maga a tényleges történet, de a célt elérték vele. Shepherdnek sikerült ezzel a húzásával kijátszania a rendszert. Igaz senki nem titkolta, hogy az egész akció csak egy hoax volt. A könyv megjelenése előtt a műsorvezető egy interjúban is beismerte, hogy ez eredetileg egy kamu dolog volt, ami valószínűleg segített az eladásokon.

 

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.