Emlékérmét bocsát ki az MNB Karikó Katalin és Krausz Ferenc munkásságának tiszteletére

Így tisztelegnének a két Nobel-díjas tudós előtt.

  • Székács Linda

Húszezer emlékérmét bocsát ki az idei év két Nobel-díjas kutatójának tiszteletére a Magyar Nemzeti Bank - jelentette be Hergár Eszter, a jegybank társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója az Inforádióban.

Az MNB 2012-ben indított Nobel-díjas sorozatot, így korábban Szentgyörgyi Albert és Kertész Imre tiszteletére is készítettek emlékérméket húszezer példányszámban, de tervezik az 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott Oláh György kémikus érméjét is, jövőre pedig Karikó Katalinról és Krausz Ferencről is készül érme húszezres darabszámban.

Hergár szerint az érmék azonnal el fognak fogyni, amint piacra kerülnek, ahogy az a korábbi "extra kibocsátásokkal", például a magyar pásztor- és vadászkutyafajták sorozat erdélyi kopójával is történt.

2024-ben egyébként emlékérmékkel ünneplik majd Deák Ferenc születésének 220., valamint a Kúria alapításának 300. évfordulóját is, amikből 5-5 ezer darabot vernek.

Karikó Katalin tiszteletére egyébként már korábban is készített emlékérméket az MNB.

"Tavaly Karikó Katalin munkásságának elismeréseképpen bocsátottunk ki 15 ezer forint névértékű ezüst- és 3 ezer forint névértékű emlékérmét Karikó Katalin hozzájárulásával az mRNS-alapú vakcinák találmány elnevezésével. Ez egy érdekes forma: egy csúcsára állított, négyzet alakú emlékérme" - mondta a jegybank társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója.

A Nobel-díjasok érméivel kapcsolatban már zajlanak az egyeztetések a Magyar Nemzeti Bankon belül, hamarosan be is jelentik az érmék piacra kerülésének időpontját.

 

MNB

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.