Emlékérmét bocsát ki az MNB Karikó Katalin és Krausz Ferenc munkásságának tiszteletére

Így tisztelegnének a két Nobel-díjas tudós előtt.

  • Székács Linda

Húszezer emlékérmét bocsát ki az idei év két Nobel-díjas kutatójának tiszteletére a Magyar Nemzeti Bank - jelentette be Hergár Eszter, a jegybank társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója az Inforádióban.

Az MNB 2012-ben indított Nobel-díjas sorozatot, így korábban Szentgyörgyi Albert és Kertész Imre tiszteletére is készítettek emlékérméket húszezer példányszámban, de tervezik az 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott Oláh György kémikus érméjét is, jövőre pedig Karikó Katalinról és Krausz Ferencről is készül érme húszezres darabszámban.

Hergár szerint az érmék azonnal el fognak fogyni, amint piacra kerülnek, ahogy az a korábbi "extra kibocsátásokkal", például a magyar pásztor- és vadászkutyafajták sorozat erdélyi kopójával is történt.

2024-ben egyébként emlékérmékkel ünneplik majd Deák Ferenc születésének 220., valamint a Kúria alapításának 300. évfordulóját is, amikből 5-5 ezer darabot vernek.

Karikó Katalin tiszteletére egyébként már korábban is készített emlékérméket az MNB.

"Tavaly Karikó Katalin munkásságának elismeréseképpen bocsátottunk ki 15 ezer forint névértékű ezüst- és 3 ezer forint névértékű emlékérmét Karikó Katalin hozzájárulásával az mRNS-alapú vakcinák találmány elnevezésével. Ez egy érdekes forma: egy csúcsára állított, négyzet alakú emlékérme" - mondta a jegybank társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója.

A Nobel-díjasok érméivel kapcsolatban már zajlanak az egyeztetések a Magyar Nemzeti Bankon belül, hamarosan be is jelentik az érmék piacra kerülésének időpontját.

 

MNB

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.