Értékes leletet, római kori arany ékszereket és egy ritka bronzedényt találtak a régészek Gyulafehérváron.
Az eddigi leggazdagabb leletet találták a Román Televízió (RTV) közlése szerint: nyolc arany ékszer és egy ritka bronzedény került elő, amelyhez hasonlót eddig nem találtak Dacia tartomány területén. Emellett egy ékszerdobozt, pénzérméket, több száz cseréptöredéket és egy római kaszát is találtak, utóbbi egyedinek számít a térségben – olvasható az MTI-n.
A szakemberek szerint a leletek többsége a 3. századból való, de korábbi korokból is találtak tárgyakat. A leletek ott kerültek elő, ahol márciusban munkások kotrógéppel széttörtek egy római kori szarkofágot. A régészek a tavasszal történt incidens után átvették az erdélyi város temetője melletti terület felügyeletét. A városvezetés ezzel szeretné bővíteni a sírkertet, de a szakemberek előtte régészeti feltárást tartottak szükségesnek. Gyulafehérvár Apulum néven a római korban is lakott volt, Dacia tartomány egyik legjelentősebb városa.
A 60 napig zajló ásatást a gyulafehérvári önkormányzat finanszírozta. Több mint ötven helyszínt, köztük 19 római kori sírt tártak fel a szakemberek, akiket meglepett a leletek gazdagsága, mivel a római kori sírok többségét korán kirabolták. A megtalált tárgyak egy részét restaurálták, rekonstruálták a múzeum munkatársai, és a tervek szerint kiállításon is bemutatják azokat.
A gyulafehérvári temető bővítési munkálataira márciusban figyelt fel a sajtó és a szakma, amikor az itt dolgozó munkások kotrógéppel széttörtek egy 1700 éves, római kori szarkofágot. A területen csak régészeti feltárást követően lett volna szabad munkálatokat végezni. A Fehér megyei rendőrség bűnvádi eljárást indított az ügyben rongálás és régészeti lelőhely tönkretétele vádjával, de a vizsgálatot azóta sem zárták le - írta szerdán az Alba24 hírportál.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
