Portugál fiatalok perlik az Európai Unió tagállamait is, ez az oka

Szeptember 27-én kezdődik az a per a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán, amit hat portugál fiatal indított az Európai Unió tagállamai, Norvégia, Oroszország, Svájc, az Egyesült Királyság és Törökország ellen.

Kurucz-Gáspár Tünde

Hat bátor 10 és 23 év közötti portugál fiatal szerint ezek az országok nem tesznek eleget a klímaváltozás ellen, ezért beperelték őket - írja a hvg.hu.

A felpereseket a Glan (Global Legal Action Network) képviseli. A fiatalok az ügyet közösségi finanszírozás keretében tudták bíróságra vinni. Azért indították az eljárást, mert szerintük a klímaválság sérti az élethez, a magán- és családi élet védelméhez, valamint a megkülönböztetésmentes élethez való jogukat.

Sofia Oliveira, az egyik felperes korábban úgy fogalmazott, abban reménykednek, hogy a bíróság ráveszi az európai kormányokat arra, hogy sürgősen hozzanak olyan intézkedéseket, amelyekkel fellépnek a klímaváltozás ellen.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Érettségi-felvételi

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Közoktatás

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.

Közoktatás

PSZ: akár 3-4 ezer gyógypedagógus is hiányozhat a rendszerből

A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.

Közoktatás

Tavalyhoz képest jóval többen kerültek be rövidített tanári képzésre

Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.

Érettségi-felvételi

Magyar Péter: Teljesen átalakítják a tankerületi rendszert, nyílt pályázaton választják ki az igazgatókat

Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.

Évekkel a kirúgások után szólaltak meg a tiltakozó tanárok: „Ez egy gyász volt”

2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.