Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
A terhességek magas aránya mellett az iskolaelhagyás is hatalmas problémát jelent a fiatalon gyermeket vállalók között.
Ezer tinédzser lány közül évente körülbelül tizenhétnek születik gyermeke Magyarországon, miközben az uniós átlag hét körüli – mondta a Népszavának Husz Ildikó demográfus, szociológus a Társadalomtudományi Intézet főmunkatársa és a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2022-ben a 15-19 éves korúak körében 16,7 ezrelék volt a szülők aránya, tehát ezer 15-19 éves fiatal közül 16,7 szült gyereket. Ez a rendszerváltás utáni időszakhoz képest már jó adatnak számít, hiszen az évek alatt felére esett vissza a tinédzserkori szülések száma, ugyanakkor egyes nyugati országokban ma 2-4 ezrelék ez a ráta, az uniós átlag pedig 7 ezrelék.
Kutatások szerint egyértelműen az alacsonyabb társadalmi státuszhoz kötődik a korai gyermekvállalás, főként az alacsony iskolai végzettségű, falvakban élő, rossz anyagi helyzetben lévők nőkről, lányokról van szó – mondja a szakértő, aki kiemelte, hogy ez azonban nem roma kérdés, mivel a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének Kohorsz '18 vizsgálata szerint a fiatalon szülő anyák 29 százaléka vallotta magát romának, 55 százalék nem romának.
A fiatal anyák nagy része szándékosan vállal gyereket
a fiatalkorú anyák döntő hányada (65 százalék) leszakadó térségekben, 84 százalékuk 20 ezer főnél kisebb településeken él, de nem csak arról van szó, hogy ezekben a térségekben kevésbé elérhetőn a fogamzásgátlás vagy a szexuális felvilágosítás. Sokan nem szándékoltan esnek teherbe, de a kutatások arra is rávilágítottak, hogy ezeknek az eseteknek a döntő többsége abortusszal végződött – mondta Husz Ildikó, aki azzal folytatta: a fiatal anyák nagy része szándékoltan vállal gyereket Magyarországon.
Míg más országokban a fiatalkori szülés ellenére a legtöbben befejezik a középiskolát, addig nálunk a korai iskolaelhagyás és a korai gyermekvállalás szorosan összefügg. Ráadásul míg máshol léteznek olyan programok, amelyekkel ezeket a fiatalokat sikeresen eljuttatják a középfokú végzettségig, nálunk ilyen nincs vagy nem eredményes.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.