Tinédzserterhesség: kétségbeejtőek a magyarországi statisztikák az uniós átlaghoz képest

A terhességek magas aránya mellett az iskolaelhagyás is hatalmas problémát jelent a fiatalon gyermeket vállalók között.

  • Tornyos Kata

Ezer tinédzser lány közül évente körülbelül tizenhétnek születik gyermeke Magyarországon, miközben az uniós átlag hét körüli – mondta a Népszavának Husz Ildikó demográfus, szociológus a Társadalomtudományi Intézet főmunkatársa és a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2022-ben a 15-19 éves korúak körében 16,7 ezrelék volt a szülők aránya, tehát ezer 15-19 éves fiatal közül 16,7 szült gyereket. Ez a rendszerváltás utáni időszakhoz képest már jó adatnak számít, hiszen az évek alatt felére esett vissza a tinédzserkori szülések száma, ugyanakkor egyes nyugati országokban ma 2-4 ezrelék ez a ráta, az uniós átlag pedig 7 ezrelék.

Kutatások szerint egyértelműen az alacsonyabb társadalmi státuszhoz kötődik a korai gyermekvállalás, főként az alacsony iskolai végzettségű, falvakban élő, rossz anyagi helyzetben lévők nőkről, lányokról van szó – mondja a szakértő, aki kiemelte, hogy ez azonban nem roma kérdés, mivel a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének Kohorsz '18 vizsgálata szerint a fiatalon szülő anyák 29 százaléka vallotta magát romának, 55 százalék nem romának.

A fiatal anyák nagy része szándékosan vállal gyereket

a fiatalkorú anyák döntő hányada (65 százalék) leszakadó térségekben, 84 százalékuk 20 ezer főnél kisebb településeken él, de nem csak arról van szó, hogy ezekben a térségekben kevésbé elérhetőn a fogamzásgátlás vagy a szexuális felvilágosítás. Sokan nem szándékoltan esnek teherbe, de a kutatások arra is rávilágítottak, hogy ezeknek az eseteknek a döntő többsége abortusszal végződött – mondta Husz Ildikó, aki azzal folytatta: a fiatal anyák nagy része szándékoltan vállal gyereket Magyarországon.

Míg más országokban a fiatalkori szülés ellenére a legtöbben befejezik a középiskolát, addig nálunk a korai iskolaelhagyás és a korai gyermekvállalás szorosan összefügg. Ráadásul míg máshol léteznek olyan programok, amelyekkel ezeket a fiatalokat sikeresen eljuttatják a középfokú végzettségig, nálunk ilyen nincs vagy nem eredményes.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.