Kutatók szerint az igazi Drakula ezzel a ritka betegséggel küzdött.
A filmekben a vámpír Drakula ihletőjeként számon tartott Vlad Drăculea (más néven Vlad Tepes) leveleinek kémiai elemzése kimutatta, hogy a férfi vérkönnyeket sírt, mert egy hemolakria nevű ritka betegségben szenvedett.
A 15. századi havasalföldi uralkodó eten kívül bőr-és légzőszervi panaszokkal is küzdött - írja a Sciencealert.A közelmúltban kifejlesztett, speciális etilén-vinil-acetátból készült fóliával azonban régi szöveteket, papírokat is lehet vizsgálni, anélkül hogy ezek károsodnának.
"Ez az első alkalom, hogy ilyen kutatást végeztek" - írja a Maria Gaetana Giovanna Pittalà, az olaszországi Catania Egyetem kémikusa, aki a kutatócsoportot vezette. A vizsgálat során olyan tárgyakat kerestek, amiket valaha Drakula megérinthetett. Az egykori fejedelem levelei ebben az esetben igazi kincsesbányát jelentettek, bár most az írások tartalma volt az érdekes, hanem az, milyen molekulákat és fehérjéket rejt a papír.
@brainbitesyt Dracula is a REAL person ������������ #fyp #facts #history #dracula
♬ original sound - Brain Bites
A különleges fólia segítségével a kutatók két olyan fehérjét találtak, amelyek arra utalhatnak, hogy Vlad krónikus tüdő- és orrmelléküreg-fertőzésekkel küzdött. Ám, ami még meglepőbb, hogy könnyek fehérjéihez kapcsolódó peptideket és vérfehérjéket is azonosítottak a papíron. Mindez azért érdekes, mert maradtak fent a fejedelemről olyan történetek, amelyek szerint véres könnyeket sírt. A kutatók szerint mostani eredmények arra utalhatnak, hogy a pletykáknak lehetett némi igazságalapja. Az igazi Drakula élete utolsó éveiben egy hemolakria nevű betegséggel küzdött, így megesett, hogy vért könnyezett.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
