Kínában pénzt adnak az ifjú házasoknak, ha a menyasszony 25 év alatti

A cél, hogy népszerűsítsék az „életkornak megfelelő házasságot és gyermekvállalást”.

  • Tornyos Kata

Egy kínai megyében 1000 jüan (48500 forint) jutalmat adnak a frissen megházasodott pároknak, amennyiben a menyasszony 25 év alatti, így oldanák meg az egyre csökkenő születésszámok problémáját – írta meg a Guardian. Még áprilisban írtunk arról, hogy India lett a világ legnépesebb országa az ENSZ becslései szerint. Mióta az Egyesült Nemzetek Szervezete 1950-ben elkezdte a Föld népességének nyilvántartását, ez az első eset, hogy Kína elveszítette az első helyet.

Kína hat évtized óta először bekövetkezett népességcsökkenése és gyorsan elöregedő lakossága miatt aggódva a hatóságok különböző intézdekésekkel próbálkoznak, – mint a pénzügyi ösztönzés és a pedagógiai intézetek javítása – hogy növeljék a születések számát.

Kínában a házasságkötés minimum korhatára 22 év a férfiaknál és 20 év a nők esetében, de a házaspárok száma folyamatosan csökken, ami a születési arányokra sincs jó hatással. Ehhez a folyamathoz az a politika is hozzájárul, amely megnehezíti az egyedülálló nők gyermekvállalását. A magas költségek és a karrier megrekedésének veszélye sok nőt eltántorít attól, hogy gyereket vállaljon. A nemi alapú diszkrimináció és a hagyományos sztereotípiák még mindig országszerte elterjedtek.

A házasságkötések aránya 2022-ben rekord alacsonyra, 6,8 millióra esett, ami 1986 óta a legalacsonyabb szám. Tavaly 800 ezerrel kevesebb házasságot kötöttek, mint 2021-ben a júniusban közzétett kormányzati adatok alapján.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.